Merk Zsuzsa - Bálint Attila: Baja 300 éve város. A Bajai Türr István Múzeum várostörténeti kiállításának vezetője - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 27. (Baja, 1999)

A Szentháromság tér (1872). Háttérben a ferencesek (barátok) temploma.

mily elhagyatott itt minden, mennyi vad tanyázik a szántóföldeken és szőlőkben, mily ritka mindenfelé a földműves, ritka az állat, s a pusztaság végtelen."

A török hódoltság alatt Baja járásnak megfelelő közigazgatási székhely (nahije). Evlia Cselebi török utazó leírása szerint Baja vára a „Duna partján erős vár, nagy kikötővel".

A Habsburg császárok vezette felszabadító háborúk 1686-ban érték el a Duna-Tisza közét, s Baján már az 1688-as hadjárat megkezdése előtt megszűnt a török uralom, ismét a Habsburg Birodalom részévé vált. A várost és határát - mint földesúr - a kincstár (kamara) foglalta le magának. I. Lipót császár 1696. december 24-én szabadalmas kamarai mezővárossá nyilvánította. (A dátummal, Adám-Éva napjával magyarázható Baja címere, mely az első emberpárt ábrázolja a paradicsomi almafa alatt.)

Kiállításunk Baja 300 éves történetének (1696-1996) rövid összefoglalása a muzeológia eszközeivel.

A kamara figyelme valószínűleg azért fordult ilyen korán a város felé, mert a katonai győzelmeket nagyban elősegítették a bajaihoz hasonló folyó menti települések, ugyanis a császáriak gyülekező helyéül szolgáltak, a raktárakban élelmet, takarmányt és tűzifát halmoztak fel, ami szükség esetén a hadsereg rendelkezésére állt.

5