Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: Baja népoktatásának főbb kérdései 1944-1948 között - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 24. (Baja, 1980)
Harc az oktatás belső átalakításáért
HARC AZ OKTATÁS BELSŐ ÁTALAKÍTÁSÁÉRT Az egyes iskolák történetére vonatkozó adatok mellett találunk az egész oktatást érintő feljegyzéseket is. Ezek sokszor a tanítás belső menetére és annak lassú átalakulására vetnek fényt. Az élet újraindulásának egyik jele az iskolák kapujának kinyitása volt. Ezért szorgalmazta a szovjet parancsnokság I. számú napiparancsa a tanítás mielőbbi megindítását. A november 3-án összehívott igazgatói értekezleten kiadott utasítások a következők ' voltak : 1. Minden pedagógus nyilatkozattételre köteles. (Nyilván politikai múltjáról kellett beszámolnia.) 2. A szovjet katonai parancsnokság jelenti, hogy gyerekek jártak a vaskúti úti laktanyában, ott katonai dolgokkal játszottak, sőt ilyeneket elvittek. Miután a kezükbe került anyag veszélyes, robban, adják át a katonáknak! 3. A menekült tanítók jöjjenek a tanfelügyelői hivatalba! 4. Az igazgatók állítsák össze a fizetési jegyzéket ! 5. Az igazgatók jelentsék az osztálylétszámot, hogy a menekült tanítókat, tanárokat be lehessen osztani munkára!10 Az igazgatók jó része már korábban jelentette a létszámot, ugyanis a legtöbb helyen folyt az oktatás.11 A szovjet katonai parancsnokság komolyan vette az iskolák támogatását. A demokratikus átalakulás egyik feltétele volt például, hogy mindenki ingyen jusson az elemi- és a középiskolákba. A kérdéssel — ezernyi munkája mellett — maga a Szövetséges Ellenőrző Bizottság foglalkozott.12 A helyi városparancsnok is figyelemmel kísérte a tanítás ügyét. Egy alkalommal Petrov őrnagy déli 12 óráig 27 különféle kérdésre kért választ a hatóságoktól. Harmadik pontként „a megye tanításügyének rövid leírását” kéri.13 Ha meggondoljuk, hogy az 1. és 2. kérdés az elhurcolt szovjet gyerekek, árvák és katonák holléte felől érdeklődik, akkor lényegében a szovjet parancsnok — hazai vonatkozásban —, első helyre az iskolák ügyét tette, abban kívánt tisztán látni. Országszerte, különösen a nagyvárosokban, csak emberfeletti nehézségek leküzdése árán lehetett elkezdeni a tanítást. A háború után a magyar közoktatás még a korábbihoz hasonlítva is rosszabb helyzetbe került. Az iskolai épületek és felszerelések a harcok következtében súlyos károkat szenvedtek. A megye tanfelügyelője azt jelenti a polgármesternek, hogy Bács-Bodrog összes helységei közül Baja iskolái károsultak a legtöbbet, hiszen átkelőhely lévén sok tízezer katona fordult meg a városban.11 Ez a pusztulás azonban csak viszonylagos, hiszen a felszabadulást követő néhány na5
