Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: Baja népoktatásának főbb kérdései 1944-1948 között - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 24. (Baja, 1980)
Harc az oktatás belső átalakításáért
pos szünet után megnyitották kapujukat az iskolák. A tanítás december közepéig zavartalanul folyt. Ekkor a dunántúli harcokban megsebesült katonák számára kórháznak foglalták le a legtöbb bajai iskolát. December 9-ig ugyanis a szovjet csapatok az egész Dél-Dunántúlt elfoglalták, és elérték a Balaton déli partját. További előrenyomulásuk útjában a „Margit-vonal”-nak nevezett német védőrendszer állott. Ez mélységében is jól kiépítve a Balaton keleti szélétől Szigetszentmiklósig húzódva Budapest védelmét biztosította.15 1944. december 20-án a II. és III. Ukrán Front szomszédos szárnyai teljes összhangban megkezdték hadműveleteiket Budapest teljes bekerítése céljából. Budapest körülzárása igen érzékenyen érintette a németeket. Ezért 1945. január 2-án ellentámadást indítottak, ez azonban nem érte el célját.16 A harcok során számos szovjet katona sebesült meg. A szovjet hadvezetés, kényszerhelyzetben lévén, elrendelte az iskolák lefoglalását és hadikórházzá történő átalakítását. Ezért szünetelt az oktatás — a belvárosi iskolát kivéve, amely a református egyház tanácstermében kapott helyet — karácsonytól január végéig • minden bajai iskolában. 17 A zömmel magánházaknál folytatott tanítás után 1945 nyarán felszabadultak az épületek. Augusztusban a törvényhatósági bizottság tudomásul veszi a polgármester jelentését, amely szerint a bajai iskolák és óvodák rendkívüli mértékben leromlott állapotban vannak. Az ajtók, ablakok, sok helyütt a padlók is hiányoznak. A vízvezetékszerelvények, kutak, motorok és szivattyúk tönkrementek, az üvegezés hiányzik. A csatornák, a tetők rendkívül sok helyen hiányosak. Elhatározták, hogy 250 000 pengő államsegélyt kérnek, melyet azután meg is kaptak.18 A VKM igyekezett a károkat soron kívül helyreállítani, pedig azok egy részét nem lehetett, mint például Baján a csatornák és tetők hiányát, a háború számlájára írni. Az országos pénzforrások még valahogy csordogáltak, a helyiek azonban éppen hogy csöpögtek.10 1946 nyarán az általános iskolák gondnoka felkereste a polgármestert, és az iskolák sürgős helyreállítását kérte. A megbeszélésbe a mérnöki hivatalt is bevonták. A város „a gazdasági lehetetlenülés” folytán kötelezettségének eleget tenni nem tudott.20 Baja vagyona évtizedeken át hatalmas földbirtokaiban rejlett. A földosztáskor jó részét elvesztette. Ennek következtében a város gazdasági egyensúlya vészesen megbillent. Amit tehettek, megtették. Az iskolák, ha kisebb-nagyobb döccenőkkel is, de mindvégig működtek. 1947 nyarán 237 200 forintot kérnek a VKM-től, mert az iskolák felszerelése, tatarozása olyan nagy terhet ró a városra, hogy a hiányok pótlására csak évek múlva keríthetnének sort. A kapott 12 000 forintból az alsó- és felső6
