Nagy István művészete. Az 1973. október 18-án Baján megtartott tudományos tanácskozás előadásai - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 23. (Baja, 1975)

Bela Duranci: Nagy István Jugoszláviában

Bela Durand NAGY ISTVÁN JUGOSZLÁVIÁBAN Vajdaság soknemzetiségű összetétele még igen sok titkot rejt magában: sok művészi alkotás létrejöttét és eltűnését, más népek kultúrájába beépült kivételes személyiségek születését és halálát, eltávozását és visszatérését erre a talajra. A történelmi események kioltották a reneszánszkori Bécs csil­lámainak remegését, a romok a gondolat más gyűjtőhelyeiről tanús­kodnak, a megsárgult papiruszok pedig gyakran e síkság rég elfe­ledett fiainak termékeny alkotó életének adatait örökítették meg. Ezek között az idelátogatók neveivel is találkozunk, akik itt szórták el munkáikat. Amikor a feledés vastag burka alól rétegenként fejtjük le az idő üledékét, egy mozgalmas élet és mélyen a múltba ágyazott kultúra emlékei és dokumentumai kerülnek elénk. Ezúttal figyelmen kívül hagyjuk Than Mórt, Laub Lászlót, Lajta Bélát, Komort és Jakabot, Moholy-Nagy Lászlót, Tornyait, Nyilasit, Lenkeyt, Hódit, Eisenhutot, Aracsot és a szerémi kolostorokat, a magyar Bácsot és a szerb „Athént” Növi Sadot, visszaemlékezünk, s e fejezetben foglalkozunk NAGY ISTVÁN bolyongásaival. Mielőtt még Baján örök nyugalomra helyezték volna, bejárta Pestet, Münchent, Párizst, az erdélyi hegyeket és a pannon síkság számtalan falvát és szállását, emlékezetébe vésve Sajkást, Gardi­­novecet, Verbászt, Növi Sadot, Zombort és Szabadkát. Jugoszláviába érkezéséhez nem fűződik semmi romantika, se poézis. A művész 1926-ban Sajkáson házasságot kötött Undstadt Máriával, a falucska szülésznőjének leányával, egy ideig nyugalmas és biztos családi körben töltötte éveit, amikor a gazdasági válság sötét felhői a nemrég elmúlt háború nyugtalanító emlékeit idézték fel. Sajnos a művész érvényesülése mindig a kínálat és kereslettől valamint a vevők jóindulatától függött. Nagy István nem volt al­kalmas arra, hogy munkáit megvételre ajánlja. Feleségének kö­szönhetően, mi őt arról az oldaláról ismerjük, amely az akkor ural­kodó kíméletlen körülmények hatása alatt alakult ki. 59

Next

/
Thumbnails
Contents