Kőhegyi Mihály - Solymos Ede: Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárában - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 21. (Baja, 1973)
Czerna Bara, lapány, Széna termő hely, mely az ótt lévő Czerna Bara nevű tótol veszi nevi eredetéit. — Sztári vinogradi jelenleg szántóföldek. Növi vinogradi szőlő venyegékel beültettve, Senokos, Sáara, Roglaticza, Garski Put szántó földek; Sanácz és Valíty uradalmi földek, mind ezen részek megnevezéseire eredetiség nyoma nincs, nincsis nemzeti emlékei öszve kötve, és rólok történetileg vagy nyelvészileg valami nevezetes nem létezik. Vannak ezen határban több Tavak, u: m: Czerna Bara (:Fekete Tó:) ennek vize, a fenekét képező iszaptól barnás, és mint illyen Czerna vagy Fekete tónak neveztetett el. — Bíla Bára (:Fehér Tó:) ennek medre Széksós termő, vize ez által fehéres, ezért Béla vagy Fehér Tónak neveződik, ezen hallal bővelkedő Tó, az 1863 ÎË évi száraság miat fenékig kiszárat. Vannak még tavaink, t.i: Vaganya, Sevkinya, Kotz, Siróka Mlaka és Csajéra nevek alatt, de ezek nevi eredeteiről vagy jelentéseiről tudomásunk iratok, vagy hagyomány után nincsen. Az uradalmi földek közt, de a nevezett Község határában van egy halas Tó, Priszpa név alatt, ennek vize a környezett nagyobb Dómbókból szivárog, miértis, mint hogy a Dombokból a vize kiömlik vagyis kifóly, neveződik Priszipa vagyis Priszpának; a vize soós és mint hogy fris fórásai is vannak, fürdőül (:ámbár ismeretlen:) igen hasznos. A határt, keletről délnek egy kesken patak hasítja mely igen csavargos folyása miat Kigyósnak neveztetik, eredetét a tiszátol venni álítják, és Kolluthnál a Dunába folyik, ahol is nem Kígyós, hanem Theisz Maraszt név alat neveződik. Kelt Katymáron 1864 évi Aprilis 21én Pollyák Benedek Bíró Ulrich Jakob Jegyző Kunbaja Kunbaja község Bács Bodrogh vármegyének felső főszolgabírói kerületében. — Említett nevén kivül Rudicsháza nevet is visel, mely azonban közönségesen nem ismeretes és csupán a községnek, 1819 évszámmal jegyzett hivatalos pecsétjén és a nemes, most már báró Rudics család uradalmának 1822 évről kelt földkönyvén és térképen fordul elő. — Kunbaja kétségen kivül régiebb neve a 4 49
