Kőhegyi Mihály - Solymos Ede: Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárában - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 21. (Baja, 1973)

községnek, mint Rudicsháza; azonban e régiebb nevének eredetéről még csak sejtelemmel sem birunk. Katona Jósefnek a „kalocsai érsekmegye történetéről Írott munkájában három helyen emlittetik Kunbaja. Nevezett jeles történetirónk a kalocsai érsek jövedelméről szólván 1678 és 1679 évről kelt két nyugtát idéz, melyek szerént 1678 ban kunbajaiak fi. 9. és egy pár tsizmát, 1679 ben,, kún- Bajaiak Fi 9. és egy par tsizmát” fizettek Széchényi György érseknek. — Továbbá föndicsért történet Írónk egy 1700 b— „Balogh Ferenc Bács megyei Alispán által intézett „conscriptiot hoz elő, melyből kitűnik, hogy Kún-Baja = falu 6. forintot fizetett (.Exqua compertum erat solvisse: . . . .” KúnBajam pag. fi. 6. (L.n. munka II. 102. 103 és 149 lapját, honnét betűről betűre idéztük, megtartva a könyv változatos helyesírását.) A két helyen előbb Kunbaja minden magyarázat nélkül emlittetik, míg a harmadik helyen már pagusnak, vagyis falunak neveztetik. Emlittetik-e máshol és korábban-e? ki tudná? — Úgy látszik a még 1700 —0 létezettnek bizonyuló Kunbaja falu később elpusztult, mivel 1919 és 1820ban újonnan népesittetett almási Rudics Máté királyi tanácsos által; ki ide csupa németeket (:svábokat:) hozott Bács vármegyének különböző falvaibol s némelyek szerént Sopron és Fehér vármegyékből is. Innen érthető a „Rudicsháza” elnevezés.

A mi a község határában előforduló neveket illeti, a következők:

Kunbaja határának keleti részén egy erdős földdarab: Tapé laposnak neveztetik, valószínűleg egyenes, itt amott lapályos mivoltáról. E’ földterület keletről Szabadka városához tartózó, Kelebia, Sebesits és Csekeria pusztákkal határos.

A falutol éjszakra Almás felé egy darab kaszáló Gödrös telek név alatt jön elő a térképen, mely név azonban kevésbé ismeretes.

Keleten a község és szőllők közt fekve félig vizenyős, félig szép zöld gyeppel borított földterület Verbicza névvel jelöltetik e többször említett térképen, mig a nép egy más e tértől éjszakra eső homokhalmos, itt ott silány erdővel beültetett helyet ismer e néven.

A határban nehány csekélyebb vízállás is találtatik, melyek neveit ime elsoroljuk:

Nyugoton 5 tavacska fekszik : Mosztonga, Fekete tó, Gyékényes Síroka bara és az almási határnak déli részébe nyúló sóstó. Mi a nevek magyarázatát illeti, Mosztongárol mit sem tudni; Fekete to, tán fekete földjétől, Gyékényes tán kákás voltától veszi nevezetét. Siroka bara illyr kiejtéssel annyit tesz mint Széles tó. A sóstó pedig valóban sós vizű.

Említést érdemel még egy dombocska, mely a most fennálló

50