Kőhegyi Mihály - Solymos Ede: Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárában - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 21. (Baja, 1973)
régi harczias időből felmaradott mesterséges készítésű halmoktól az egész dűlő Halmok dűlőjének lön elnevezve. Ezen halmokat a’ község jelenleg is czimerül használja a’ pecsétnyomóján. A’ déli részen fekvő ’s alacsony helyzetűknél fogva nagyrészben kaszálóul használt földek Gyékényes és Bogár nevezet alatt jönnek elő; az első az 1816 lk évben felfakadott vízár után termett nagy mennyiségű gyékénytől, az utóbbi pedig hasonló nevezetű régi birtokosától. Ezután következik Kőhegyi dűlő, melly nem ugyan termő kőtől, hanem? az ottani kiásott nagyobb mennyiségű égett téglától veszi név eredetét; — továbbá Hergyevicza mellynek elnevezése ismeretlen. Ezen hergyeviczai rész hajdan egy külön pusztát képezet, de 1750 körűi már Jankováczhoz csatoltatott. Végre nyugotról fekvő szántóföldek és buczkás legelők Szent Kata és Kecskés nevezett alatt ismertettnek, de az elnevezés oka és eredete nincsen tudomásra. Határossak ezen községei keletről Kiskun Halas városa, Kisszállás és Tinó járás nevezetű pusztákkal; délről Mélykút és Tataháza községek, — nyugotról Szent Iván helység Zsida puszta és Kélesi puszta, — éjszakról Császártöltés Pestmegyei község és Polgárdi puszta. Kelt Jankováczon 1864 ík Május 9 én P. H. Kiss István biro Szaday Mihál jegyző Katymár Katymár fekszik Bács-Bódrogh Megye felsőjárás alszolgabíró kerületében, kinek székhelye Sztánisíty, és csak ezen név alatt Katymár hajdantol ösmeretes: iratok következtében mint Község 1747 évtől említetik, — eredeti lakói Magyarok voltak, hanem 17— Században Dalmátiábol az úgy nevezet Bunyók telepettek le, és csak 18 lk század kezdetén a környékből Németek költöszködtek be’, és jelenleg az 5000 lélekböl áló lakoknak felét teszi. A Katymár nevének eredetéről, úgy ennek értelméről tudomásunk, sem hagyomány, sem iratok után nincsen. A helység területe ezen topógraphiai nevek alatt neveztettnek ; u: m: 48
