Kőhegyi Mihály - Solymos Ede: Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárában - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 21. (Baja, 1973)

fokon nyeré, melyek sebes folyásuknál fogva sebes fokoknak hivat­tak; most azonban a’ fokok beiszapolva, a’ bara viz nélkül áll, és gazdagon terem. — A’ belső görönd másik a’ község déli alján el­vonuló ága mint már említve volt a’ széles rétet két ágban érinté, mely két ág közötti magasabb hely „méhes göröndnek” hivatik, mivel eleinte ugyan szérűsöknek volt kiosztva, később azonban méhtenyésztésre alkalmaztatott. — A’ széles rét a’ belső görönd nevezett egyik ágára a’ községnek nyugoti oldalán függőleges irány­ban dűl ’s azzal T betűt képez, szélessége ’s terjedelme végett hi­vatik igy; máig is sazdag nádtermésű hely; ennek nvugóti végén a’ kis dunábol egy fok nyúlik a’ közép szélességig, mely Túró fok­nak hivatik, mivel egy Túró nevű községbeli ásta; egy másik fok ezzel szemközt éjszakról szinte a’ széles rétbe szakad és Dani fok néven ismeretes, mivel egy Dani nevű ember beléhalt ; a’ széles rét félő éjszaki sarkában van egy kis kaszáló, mely budzsaknak (szer­bül budzsak=sarok) neveztetik. A’ széles rét déli oldalát erdő sze­­gélvzi, mely mivel tölfás és kicsiny, tehát kis tölösnek hivatik; ezt ismét délről a’ kis duna határolja, mely a’ Szeremlve és Bátha közt folyó nagy dunábol ered, és itt eliszapolások által két szigetet alkotott kis és nagy szigetnek nevezve. A’ mindig szóban forgó lanos nusztafalúi dűlőiében van egv darab községi föld. melv ős időktől tölgyes erdő lévén, most is bár szántatik tölösnek hivatik, ettől keletnek van ismét ugyan azon dűlőben egy darab szántóföld irtás névvel, mivel szinte erdő lévén, az kiirtatott. „Kis görönd” a’ széles rét végső éjszaki oldalán, kicsinységéről igy nevezve, külön­ben kaszáló; ettől jobban éjszakra a’ község felé van a’„téglavető” a’ téglavetés és égetésről isv nevezte. — ..Réfok” azon szoros, mely a’ belső görönd két ágát köti össze, valamikor ré átjárás lehetett.— A’ vaskapui erdőt délről határoló fok sugoviczának neveztetett (rácz elnevezés sugavtol mely=rühes) mivel a’ benne megfürösz­­tött birkák megrühesedtek, a’ fok jelenben nem létezik. A község éjszaki oldalát elfoglaló éjszaknyugoti lapos szinte dűlőkre van osztva u. m. széles réti dűlő, mely mivel nyugoti ha­tárát a’ széles rét képezi, innét veszi elnevezését: szurdoki dűlő. az azt határoló szurdok vizétől nevezve; mogyorósi dűlő, az azon lévő, mogyorós nádasról; kálvária dűlő, a’közelében lévő kálvária hegy­től. Szurdok vize, mintegy két öl széles nádas folyó víz, mely vizét a’ bajai úgy nevezett sugavicza duna ágból vévé, annak eltöltésé­vel azonban most csak a’ helyi és bajai szőlőhegyekből gyűjti vi­zét; hajdanta az arra folyt duna medrét képezhető, és tán onnét vévé elnevezését, hogy a’ duna más irányú folyása folytán a’ la­pos minden vize, ezen keskeny (szurdok=szűk) határok közé szo-3 33

Next

/
Thumbnails
Contents