Kőhegyi Mihály - Solymos Ede: Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárában - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 21. (Baja, 1973)
rittatott, nevezetes átgázolhatlan mély és sok halú vizéről, mely a’ községnek éjszak nyugoti határát képezve a’ széles rétnél a’ kis dunába ömlik. Mogyorós, ez régente rengeteg nádas, vadak tanyájául szolgáló hozzáférhetlen hely volt a’ mogyorós dűlőben, mely nevét attól vévé, az pedig a’ közeli magaslaton volt mogyoró fáktól. — Megemlítendő határ dombja a’ községnek egy van, mely kőhatárnak neveztetik azért, mivel határjelül kő van letéve, a' hajdan uralkodott vízár pusztítása ellen. — Utai közül megemlítendő a’ mély út Baja és a’ község közlekedésére a’ magaslatokba vágva, ezen út mellett a’ nyugoti oldalon nyúlnak a’ lapos aljára a’ községi szőlők öreg szőlőknek nevezve, megkülönböztetéséül a’ később ültetett új szőlőknek. — A’ mély úttól a’ községet keletnek nyúlva a’ sumár erdő (suma=erdő) keríté, mely azonban kivágatván földje most szántatik; — innét a’ magason mindig keletnek a’ homokos legelő terjed el. melynek semmi pontja nem bir különös elnevezéssel. — * Báth-Monostor községe Bács Bodrogh Megyének nyugoti részén fekszik; Pest Megyével határos, felsőjáráshoz tartozik, székhelye Baja. E községnek 1760% évnek előtte kellett telepíttetni, mivel a jelenlegi templom már 1761,!< évben épült, öszves lakosainak száma 1760. jelesen 38. g. n. e. teknyőfaragó cigány 25 zsidó, a többi RCh. s valóságos magyar. — Vetőföldje lapos, a többi homokos s majd haszonvehettlen. környezete erdő s e miatt regényes, jelesebb helye: hogy déli részről a hol annak előtte község létezett, még mai napig is látszanak egy nagy kolostornak romjai, mely kolostor 14‘k században Pálma szerint Gróf Zúzol Imre által 1306. évben kijavított aoátság remete a Sz: Ágoston czimzett szerzetnek adatott által. Néomondaként eme omladékból minthogy egy Uradalom alatt volt, Bmonostori, Vaskúti és Garai templomok éoültek, sőtt itteni több pince is abból vannak felépítve, pár tized előtt az alapból a terméskövek szedettek s a mészégető kemencékbe hurcoltattak. Eme kolostor volt a g. n. e. birtokába is, de miképen jutott arról bizonyosat nem tudni, annyi azonban áll, hogy e romok helyére ur szine változása napján számos g. n. e. vallásuak látogatták s egész éjelen az ájtatoságaikat végezték. Eme kolostor három tornyú volt a honnét községi pecsétünk is veszi származását, és hogy a mostani templomunk e kövekből épült, az is mutattja. mert a templomunk sekrestyének hátulsó részében erősen van beépitve egy iszonyatos kődarab, mely kövön g. n. e. szertartású és az ur színeváltozását 34
