Kőhegyi Mihály - Solymos Ede: Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárában - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 21. (Baja, 1973)
partján állván, a’ most is meglevő Baranyamegyei Bátha és Báthaszék mezővárosokkal egyetemben Monostor is ama melléknevet birá; — miután pedig a’ hajdani Monostor az idők folytán elenyészett, elpusztult, igy kapá azon környék a’ pusztafalu nevet, és a’ hajdani romok fölött álló föld a’ pusztafalui dűlő elnevezést. — Végre vannak a’ lenföldek, melyeken mivel a’ kaszálok és rétek között apró darabokban állottak, lent termeltek, innét elnevezésük is ámbár most már rendes szántóföldekké váltak. Eme dűlőket félkörben egy nagy mocsáros és ingoványos nádas metszé körül, mely belső göröndnek neveztetik azért, mivel annak közeoén azzal egy formán csak keskeny szalagban húzódó és kaszálónak használt emelkedettebb száraz hely létezett, mit belső göröndnek énen azért mivel a’ nádasnak bensejéb" -> feküdt, hívtak, miről az egész nádas, annál is inkább mert most már az egész kaszálónak ha^ználtatik. így neveztetik; ezen göröndnek több ágai a’ fentebbi dűlőkbe nyúlnak és külön elnevezéssel bírnak igy: az egyik rogozsnyiczának hivatik, talán mivel szarv alakban nyúlik ki és szerbül rog= szarv; a’ másik pedig kenderesnek, mivel benne kendert áztattak, ez azonban már későbbi elnevezés; a’ belső görönd az említett dűlőket a’ falu és a’ szóban lévő lapos nyugoti részén félkörben vonulva határolja, és egyik szarvával mely két ágban végződik a’ széles rétet, másikkal pedig a’ falutol délnyugotnak eső már említett alsó vagy vaskaoui erdőt érinti és ott keskeny rét szoros által össze köttetik a’ gyékényes turjányal, ez ismét a’ fekete barával. Az alsó, vagy fekete barai, vagy vaskapui erdőnek legrégibb elnevezése a’ homályos kórból veszi eredetét, és a’ hagyomány csak annyit tud róla, hogy ott hajdan a duna folyása mellett egy vas kapuval ellátott erős vár állott, mit bizonyít talán azon körülmény, hogy közelében azon helynek a’ dunapart szakadásában pár évtized előtt egy harang mely fájdalom a’ tudatlanság közönye által hazai történetünk érdekében nem értéksíttetett; 1864 v évben pedig egy sajátos alakú egészen ép ágyú találtatott, mely a’ nemzeti múzeumnak fog felküldetni. A’ „fekete barai erdő” már későbbi elnevezés, az ott feküdt fekete barárol, az első telepítők által czerna barának=Cfekete tó) nevezve; a’ harmadik elnevezés „alsó erdő” a’ legutóbbi, alkalmasint azért, mivel a’ kérdéses erdő a’ község alsó déli határán fekszik. — A’ gyékényes turjány nádas és gyékényes ingovány volt, a’ mitől nevét is nyeré, most azonban valamint az alsó erdő is gazdagon termő szántó földdé van átvarázsolva; ennek folytatásában vele keskeny szoros által összekapcsolva az alsó erdő nyugoti szélén fekszik a’ fekete bara (czerna bara) fekete mély és haldús vizéről igy nevezve; a’ fekete bara vizét a’ kis dunábólkét 32
