Kőhegyi Mihály - Solymos Ede: Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárában - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 21. (Baja, 1973)
ragasztott acska végraggal pedig kicsínítőt (dimínítívum) az az kévés számot akarván kifejezni. Ugyanezen magyar csapat a’ töröknek Magyarországból történt kiveretése után ezen helyen ismét megjelenvén, visszaemlékeztek a' magyar-szerb által magyarúl mondani akart ezen szavára: paracska” és ezen visszaemlékezésüket nevetve és rajta mulatva szóval is kifejezték. — Megjegyzendő miszerint az emlitett csapatból itten többen megtelepültek, ’s miután az említett „paracska” név közöttük még igen gyakran visszaemlékezésül tréfaképoen fölemlíttetett, ugyanezvégre annyira meghonosodott, hogy tőle a’ jelen Baracska helysége a’ nevét kapta, a’ P. betű későbben B:re átváltozván. — Ad N2_7. ..Kisbaracskai” dűlőnév nevét onnét veszi eredetét, hogy előbb ott volt Baracska községe, melly sokkal csekélyebb volt. mint a’ jelen helyen álló Baracska. — „Mézes” dűlő nevét, onnét kapta, mivel ott az emberek méhészettel nagyban foglalkozván, a’ méhészek fáradsága egyízben a’ nagy bőségben termett mézzel felette megjutalmaztatott vala. — „Tiszta kotyó” dűlőnév nevét onnét nyerte; mivel ezen dűlőn egy kerek tó, melly szerbül kotyo-nak neveztetik, létezett, ’s mellynek vize olly tiszta vala, hogy a’ lakosok marhái kút hiányában ott itattattak vala. „Nagvdaru delelő” dűlő név nevét onnét kapta, mivel ott egy jelenlegis meglévő nádas létez, mellyben igen sok daru tenyészett. „Illiman” nevű erdőrész állítólag onnét vette nevét, mivel azon helv régente felette sáros, mocsáros és posványos ( rtájelnevezéssel limánvos:) vala. — „Füzes” erdőrész közvetlen a falu mellett fekűvén, onnét mint az uradalom tulajdonából ’s ennél fogva a’ legelésre nézve tilosból gyakran behajtattak a’ községi lakosok marhái, mellyeket midőn a’ lakosok kiváltani akartak, az mondatott, „fizess”. „Kalugyericza” tó nevét onnét kölcsönözte, mivel azon tájon a’ kalugyereknek (:szerb barátok:) egy kolostora létezett, s hogy illyen csak ugyan létezett a’ hagyományon kívül onnét is kitűnik, mert ott mint egy 60 ével ezelőtt igen sok téglát kiástak, s’ a nagy épületnek alapjára akadtak. „Holt Duna.” Erről annyi tudatik, hogy ezelőtt régente erre volt állítólag a’ Duna folyása; jelenleg'azonban már csak álló viz ’s éppen innet veszi nevét. — 30
