Kőhegyi Mihály - Solymos Ede: Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárában - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 21. (Baja, 1973)

múltját hiteles adatok nyomán tárgyalni nem lehet s’ csak is az itt-ott elszórva található jegyzetek vétethetők figyelembe, melyekből kimeritő egészet alakitani hiában kisértenők meg. — Egyébiránt természetes fekvése is oly egyoldalú, hogy arról semmi kiválóbbat sem tüntethetünk fői. — Nyugoti fekvésén kivűl az egész város csak homok-dombokra nyújt kilátást, melyek a kutató észnek anyagul egyátalján nem szolgálhatnak. — Ily esetben a Baja városára vonatkozó helynevek magyarázatát az előadottak figyelembe ajánlása után be kell zárnunk.

Baja, 866 évi Marcius 20 án

Összeállította :

Csupor Gyula főjegyző

*

Az l_5f pontra.

Baja. Bácsmegyei város, mely megye Bodroggal 1802. VIII. t. czikk által egyesitetett. Baja tulajdonkép Bodroghban keresendő, mert habár Bombardi, Timon, Bél, Vályi a déli részekbe Bodrogot, az éjszakiban pedig Bács megyét helyhezték, újabban már (:Katona és Mindszenti Antal után:) ki van mutatva, miként megfordítva áll a dolog. Különben Baja fekszik a megye éjszak nyugoti szélén, a telecskai magaslat végső pontján, a felsőjárásban, a dunábol kiszakadt sugovicza ág mellett 1/4 órai távolban az úgynevezett öregdunátol, mely a vármegye nyugoti és déli határát mossa, s’ Bajánál a vármegyébe lép és legottan két ágra (:mohácsi sziget:) hasad.

a 2. pontra.

Városunk neve minden ajkú népektől egyformán iratik ’s kimondatik.

a 3. pontra.

Tudós Pavich több helyütt emliti, miként Baját hajdan Francovillának nevezték, mely elnevezést némelyek a romaiak, — mások a galloktol származtatják. Akik a romaiaktól származtatják, azok véleményök igazolására a petőszőlőkben (:Petavium:) talált omladékot, s az ott talált régi pénzeket és a 13 mfre eső romai sánczokat hozzák fel. De ez hibás vélemény; mert a történetben aduna balpartján Petavium nem emlittettik, a talált pénzek többnyire a

21