Kőhegyi Mihály - Solymos Ede: Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárában - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 21. (Baja, 1973)

XVI. és XVII. századból valók; a romai sánczok közelségéből pedig Ítélve épen nem állíthatjuk, hogy Baját a romaiak birták, mert némelyek még ingadozni is látszanak e Sánczokat ama nagynemzet művéül elismerni. Bél igy szól; „Romanus seu Abaricus agger” s.a.t. Marsilius irta először minden alapnélkül „Agger Romanusnak”, ezt követte Vágner s.a.t. Ily elmélkedések után alig lehet Bajának az egykori „Francóvilla” elneveztetését a romaiaknak tulajdonítani. — Akik pedig a galloktól származtatják a Francovilla elneveztetést, azok Athaneus e szavaiból indulnak ki: „Ex Gallis, qui Cordistae adpellantur... Est Gens ex reliquiis eorum, qui cum Brenno duce (:01ymp. CXXV. an idest ant. Chr. 279.:) Adversus fanum Delphicum militarunt; Batanatius quidem deduxit eos ad ripam Istri, unde et ipsa via, qua processerunt, Bathanate dicitur.”*

Ezen okoskodás nem egészben alapnélkűli, mert a gallok macedonia, és görögországba 280—79. K.e. csakugyan igen sokszor bebeütöttek, s e’ rabló hajdáratokat időnként bizonyos körülmények még elősegitették. Lysimachus és Seleucus halála, Pyrhusnak olaszországbai áttérése és a görög templomok kincsinek hire. Brennus halála után azonban a Gall nép igen megoszlott, egy csapat éjszakfelé húzódott és a Duna mentében megtelepült, másik csapat Illyriába vonult, a többiek Thraciába gall államot alapítottak, mely körülbelül 60 évig állott; egyrész átkelt Kis-Azsiába ’s galoták neve alatt Nikomedes bithyniai király seregébe olvadt. Ha ezen alkalommal gallok települtek is le Baján, a francovillai elnevezés még is N. Káról idejére mutat.

Újabb kutatások nyomán legvalószínűbb az, hogy városunkat előbb nevezték Bajának és csak később Francovillának, még pedig a kelta eredetű bojer nép után, kik mint a gallok rokoni a nagy néphullámzás alkalmával itt megtelepültek. — E nép- és országának neve sokfélekép jő elő a történetben: u: m: Bojobári, Bojoarii, Bojarii, Bojoaria, Bararia, Baja, s.a.t. De hát hol laktak a bojok? A bojok a Szudettek, Érczhegység és Sumara vagyis a Cseherdőtől köritett tartományt lakták, melyet még a régibb időben foglaltak el; innen egész a dunáig húzódtak’ s ezen utóbbi szakadékot Baja vagy Bajasnak nevezték. A bojerok azonban habár itt-ott Bohémoknak neveztetnek is, azért korántsem rokonok a mai Szláv eredetű csehekkel. E szerint városunk „Baja” nevezetét a bojerektöl kapta kik rokonok voltak a gallokkal és minthogy a gallusok=bo*Fordítása: A gallok közül, kiket Cordistáknak neveznek. Ez az a nemzetség, mely azok közül maradt fenn, akik Brennus vezérrel a delphii szentélyre támadtak, s akiket Batanatius a Duna partjához vezetett, ezért az általuk bejárt utat is Batanatiusinak nevezik.

22