Bernshütz Sándor - Kőhegyi Mihály: Névadási szokások Észak-Bácskában az 1960-as években - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 20. (Baja, 1972)
Névadási szokások Észak-Bácskában az 1960-as években
Melyek tehát a leggyakoribb női nevek területünkön? 1959 1962 1966 1970 Sorsz.Nevek O/o Nevek 0/o Nevek°/o Nevek o/o 1.Mária 15,4 Mária 11,5 Mária 8,3 Mária 6,7 2.Erzsébet 9,6 Erzsébet 9,2 Éva 8,3 Erika 6,5 3.Éva 6,6 Éva 7,7 Zsuzsanna 6,6 Zsuzsanna6,0 4.Katalin 6,1Zsuzsanna 5,8 Erika 6,6 Ildikó 5,6 5.Ilona 5,6 Katalin 5,6 Erzsébet 5,7 Éva 4,4 6.AnDa 4,5 Erika 5,0 Ildikó 5,5 Anikó 4,4 7.Zsuzsanna 4,4 Ilona 4,6 Katalin 4,9 Anita 3,5 8.Er! ka 3,3 Ildikó 3,7 Edit 3,4 Katalin 3,5 9.Magdolna 2,9 Anna 3,3 Anita 3,0 Andrea 3,5 10.Margit 2,8 Magdolna 2,7 Ilona 2,2 Edit 3,3 11.Julianna 2,5 Ágnes 2,3 Tünde 2,2 Csilla 2,9 12.Ibolya 2,2 Bózsa 2,0 Anna 2,0 Erzsébet 2,7 13.Judit 2,2 Julianna 1,8 Magdolna 1,7 Rita 2,5 14.Edit 1,8 Ibolya 1,6 Margit 1,7 Gabriella 2,3 15.Rózsa 1,4 Rita 1,6 Judit 1,5 Ilona 2,1 (Azonos százalék esetén a második névként való előfordulás alapján döntöttük el a sorrendet, a betűrendnek csak kényszerből adtunk helyet. A százalékértékek kiszámolásakor a női és férfineveket külön vizsgáltuk.) A divathullámzás a XIX. század eleje óta egyre erőteljesebben jellemzi a női neveket.11 Táblázatunk is tanúsítja, hogy napjainkra a gyors és intenzív változás az egyik leglényegesebb vonása lett e névcsoportnak. Területünkön bő egy évtized alatt kicserélődött a leggyakoribb 15 női névnek közel a fele (46,6%). Érdemes felfigyelni arra a roppant erőre, amellyel egy-egy új divatnév betör a névállományba: Andrea, Anikó, Anita, Edit, Ildikó diadalmas hódítóként azonnal a 6—9. helyen jelenik meg, jelezve azt a hatalmas igényt az új iránt, amely a női névadást napjainkban elsősorban mozgatja. Ezek a nevek felfelé ívelésük szakaszában igen nagy stílusértékkel bírnak. Stílushatásuk titka — kellemes hangzásukon túl — abban rejlik, hogy a megszokottól eltérnek, a tömeghasználat még nem koptatta, szürkítette el őket. Rendszerint igen erős az egyénítő funkciójuk, vagyis az a képességük, hogy a viselőjüket szinte önmagukban (vezetéknév nélkül) is megkülönböztetik más személyektől, valahogy így: „az Anita”, 7