Bernshütz Sándor - Kőhegyi Mihály: Névadási szokások Észak-Bácskában az 1960-as években - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 20. (Baja, 1972)
Névadási szokások Észak-Bácskában az 1960-as években
hogy valamelyikük többnyire már divatjamúlt nevét örökítse tovább, így fokozott mértékben válnak a hagyomány hordozóivá, de ezzel a kényszerű gyérülés elszenvedőivé is, mivel a hagyomány napjainkban a nevek világában már általában gyengülő jelenség. Ugyanakkor a divattendenciákat a névadók mind bátrabban juttatják érvényre az első és egyetlen utónévben, ezért egyre ritkábban kerül sor arra, hogy a második névvel mintegy „engeszteljék” gyermeküket az elavult első miatt. Természetesen a második név is lehet a divatjelenségek hordozója. Ilyen esetben a megszokottabb, hagyományosabb, vagy éppen elavuló első nevet kívánják vele a névadók ellensúlyozni. Erre elsősorban a főváros névadása szolgáltat példákat. Az alábbi táblázat százalékszámai nemcsak az elmondottakat igazolják, hanem utalnak arra is, hogy a hagyományozódás ez esetben is a férfinevek körében erősebb: A lányok az alábbi százalékértékben kaptak második utónevet A második utónév az alábbi százalék* értékben egye* zik az anya első utónevével A fiúk az alábbi százalékértékben kaptak második utónevet A második utónév az alábbi százalékértékben egyezik az apa első utónevével 1959 18,4 23,0 15,6 16,5 1962 13,0 11,2 12,5 21,5 1966 11,2 20,3 10,4 28,8 1970 10,5 22,0 9,9 37,7 A különböző szociális kategóriába tartozó szülők eltérő mértékben használják ki azt a lehetőséget, hogy második utónevet is adhatnak gyermeküknek. Az értelmiség — bizonyára nagyobb választékosság érdekében — minden 4—5. újszülöttnek két névvel kedveskedik. A magas százalékarány, a másodiknak adott nevek újszerű és választékos jellege arra enged következtetni, hogy körükben a több elemű utónév divatjelenség. Ez alkalommal azonban az értelmiség kezdeményezése a munkás- és földműves szülők között nem talált kedvező fogadtatásra, ők ugyanis csak minden 7—8- leánynak és 9—10. fiúnak adnak két nevet a tárgyalt időszakban. Anyakönyveinkből nem tudunk következtetni sem a nagyszülők, sem pedig a keresztszülők utónevének öröklődésére, gyanítjuk azonban, hogy ezeknek az átvétele is többnyire a második név feladata. 24
