Bernshütz Sándor - Kőhegyi Mihály: Névadási szokások Észak-Bácskában az 1960-as években - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 20. (Baja, 1972)
Névadási szokások Észak-Bácskában az 1960-as években
Az egyes tájegységek névadási szokásai eltérő vonásokról tanúskodhatnak, ezért a nevek világának vizsgálata megkívánja a földrajzi szempontok következetes érvényesítését. Különösen a régebbi korok névanyaga mutathat területenként jelentős különbséget, hiszen a politikai, gazdasági, vallási széttagoltság, az iskolák hiánya, a közlekedés nehézségei stb. eleve az elkülönülésnek kedveztek. Napjainkban viszont — az előbb említett tényezők pozitív irányú megváltozása, a hírközlés fejlődése miatt — az egységesülés az erősebb jelenség. Korunkban az információcsere soha nem tapasztalt felgyorsulása figyelhető meg az élet minden területén. Így a névdivat is — minden bizonnyal egyre jellemzőbb módon — gyorsan terjed, és széles, gyakran országos területeket érint. Ha találunk is esetleg /földrajzi tájakhoz kötődő névjelenségeket, a lényeget, a döntően meghatározót az általános érvényű, legtöbbször más tájakat is érintő tendenciák képviselik. Az elmondottakat igazolandó térképre vetítettük az egyes községek 1970-ben listavezető keresztneveit (lásd a 26. és 27. oldal térképeit). A községneveket számokkal helyettesítettük: Bácsalmás (16), Bácsbokod (14), Bácsborsód (15), Bácsszőlős (17), Bátmonostor (12), Borota (5), Csátalja (19), Csávoly (7), Dávod (23), Érsekcsanád (3), Felsőszentiván (8), Gara (20), Hercegszántó (24), Katymár (21). Madaras (22), Mátételke (9), Mélykút (11), Nagybaracska (18), Nemesnádudvar (1), Rém (4), Sükösd (2), Szeremle (6), Tataháza (10), Vaskút (13). Térképünkön a divatos neveket sötét, az elavultakat világos ábra jelzi. Bár a hagyomány és az újszerűség is több névben fejeződik ki, könnyen megállapítható, hogy mind a női, mind pedig a férfi nevek esetében mintegy 4:1 arányban az újszerűség dominál, s a hagyomány nemcsak számszerűleg, hanem területileg is erősen visszaszorulóban van-Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy a névdivat a fővárosból kapja indítékát, majd a továbbiakban a vidéki városokon keresztül jut el a falvakig. Ennek során rövidebb-hosszabb idejű fáziseltolódások jönnek létre, de különbségek mutatkozhatnak az egyes jelenségek erejében is. Azonosság és eltérés községeink névadási szokásában 25