Bernschütz Sándor et al.: Névadási szokások Baján 1896-ban és az 1960-as években - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 17. (Baja, 1970)
Bernschütz Sándor - Kőhegyi Mihály: Baja keresztnévadási szokásai az 1960-as években
1966-1896. Sorsz.Név o/o Sorsz. »/o 1.Zoltán 13,88— Nincs az első 15 között 2.István 9,61 4. 7,34 3.József 7,47 1. 12,46 4.Gábor 6,40— Nincs az első 15 között 5.László 5,87— Nincs az első 15 között 6.Attila 5,34— Nincs az első 15 között 7.János 4,80 2. 8,94 8.Sándor 4,80 5. 7,02 9.Tibor 4,80— Nincs az első 15 között 10.Zsolt 4,27— Nincs az első 15 között 11.Csaba 3,73— Nincs az első 15 között 12.Tamás 3,73— Nincs az első 15 között 13.Ferenc 2,77 3. 7,95 14.Antal 2,77 7. 5,11 15.Károly 2,77— Nincs az első 15 között A táblázat azt tanúsítja, hogy a férfinevek változása is igen jelentős, hiszen a 15 névből kilenc (mintegy 60%) kicserélődött hetven év alatt. A folyamat azonban kevésbé intenzív, mint a női nevek esetében, ahol a változás a nevek 80 %-át érintette. Tapasztalatunk megegyezik Büky Béla kutatásainak eredményével, aki a budapesti névanyagra vonatkozóan megállapítja, hogy ”... a női nevek gyorsabban cserélődnek, mint a férfinevek. Ez a szabály 1895—1899 között is érvényesül, noha ebben az időszakban a férfinevek túlsúlya minden tekintetben kirívó” (Névt. vizsg. Bp. 1960. 160). A férfinevek viszonylagos konzervatívizmusát igazolja, hogy az 1896-os listánk első öt neve (József, János, Ferenc, István, Sándor) 1966-ban is szerepel a leggyakoribb nevek között. János, a legtöbbször adományozott magyar név ! A XVI. századtól kezdve szinte minden névstatisztikának vezető neve. Vele kapcsolatosan döntő Karácsony Sándor Zsigmond véleménye, aki az 1500—1800 közötti személyneveket vizsgálva megállapítja, hogy a leghasználatosabb név egész névanyagunkban. A XVI. századtól kezdve fokozatosan tör előre az István és a Ferenc, a XVIII. században pedig csatlakozik a József is. (Kálmán Béla: A nevek világa. 50.) Sándor a XIX. század folyamán 22
