Bernschütz Sándor et al.: Névadási szokások Baján 1896-ban és az 1960-as években - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 17. (Baja, 1970)

Bernschütz Sándor - Kőhegyi Mihály: Baja keresztnévadási szokásai az 1960-as években

vizsgálatot Salgótarjánban. Az eltérés csupán annyi, hogy ő nem középiskolásoktól, hanem általános iskolás lányoktól kérdezte: „Melyik a legszebb magyar név?” Az alábbi táblázat mutatja a két azonos időben, de más helyen végzett közvélemény-kutatás eredményét.

Baja Salgótarján

Sorsz.Nevek ®/o

Sorsz.Nevek

%

1.Éva 8

1.Anita

9

2.Gabriella 7

2.Gabriella, Katalin

8—8

3.Andrea 6

3.Anna, Mária.

4.Mária, Edit 5—5

Zsuzsanna

6—6

5.Ilona, Csilla

4.Erzsébet, Ildikó,

Ildikó, Monika

Júlia

5—5

Márta 3—3

5.Eszter

4

6.Anna, Ágnes,

6.Beatrix, Tünde,

Brigitta, Erika, Györgyi, Katalin, Márta, Prudence, Zsuzsanna 2—2

Viktória

3—3

1±

--6. 19 név (64 fő) 64 %

1—6

. 13 név (71 fő)

71%

Hat név szerepel mindkét helyen, ami azt jelenti, hogy a bajai neveknek csupán egyharmada találkozik a salgótarjáni adatokkal. A Baján első helyen szereplő Éva Salgótarjánban csak a 7. lehetne (Tóth Imre: A legszebb magyar név. Nyr. 91:122—132). A jelentős különbség elsősorban azzal magyarázható, hogy a gyermekek az ország távoli helyein adták le „szavazatukat”. Ugyanakkor azonban erősen közrejátszik a különbség kialakulásában az is, hogy „másik” száz gyermek fejezte ki véleményét, amelynek a névdivatra vonatkozó általánosítása hiba lenne. Megjegyezzük, hogy Tóth Imre tartalmas munkájában nem is jut semmiféle téves következtetésre, adatait csupán egy lehetséges buktató, méginkább a földrajzi szempontok fontosságának érzékeltetésére kívántuk felhasználni. Hol van hát létjogosultsága a nyelvi közvéleménykutatásnak ? Ügy véljük ott, ahol a névadási indítékokat kutatjuk, amikor olyan kérdésekre keressük a választ, hogy az adott név miért kerül egy névanyagba, miért változtatja helyét a gyakorisági

20