Báldy Bellosics Flóra: A régi népi takácsok élete Nagybaracskán és környékén - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 16. (Baja, 1968)

lepül ide Somogyból és Baranyából. Az 1760-as években az erősen gyarapodó magyarság mellől Cothmann Antal telepítési biztos a délvidékről idehúzódott szerbséget Stanisityra telepíti. Az akkori kamarai térkép már 182 magyar családot jegyez fel2. Bátmonostor határában, az egykorú források szerint már a XII. században állt egy román stílű templom. A XIII. sz.-ban is mint ma­gyarlakta hely szerepelt, apátsági templommal és monostorral. Heti­vásárjait 1340-ben említik. Egy királyi adománylevélben Bátmonos­tor mint mezőváros szerepel. A török korszakban a község Monostor néven a bajai nahijéhez tartozott és fejadóra 1557-ben 20 házat írtak fel. A falu szegényeit 10 házzal. A török hódoltság alóli felszabadulás után a kamara vette bir­tokába az elpusztult vidéket; az 1699. összeírás alkalmával mindösz­­sze 11 család lakott itt. 1749-ben somogyi és baranyai magyarokat telepítettek Bátmonostorra is, mint Baracskára3. Bátmonostor ma nagyközség, Nagybaracskával és Dávod lakos­ságával összeházasodva egy etnikai csoportot alkotnak. Dávod, régi nevén Dautova a hajdani Bodrog vármegyének igen régi helysége. Neve többféle alakban fordul elő, Daut, Dauch, Da­­woth, Davodháza stb. Dauthnak már 1345-ben hetivásárjai voltak. Az 1384-es írások szerint Dautnak temploma is volt, Bodrog várme­gyében jelesebb hely lehetett. A török defterek is említik a helyet a zombori nahijében az ak­kori felhúzódott szerb lakosságtól Dautova néven említve, 1 adózó házzal szerepelt. A török kiűzése után az 1699. évi vármegyei összeírásban a bajai járáshoz tartozott Dautova, 47 gazdával. 1714-ben egy bíró és 26 adófizető szerepelt. 1762-ben 100 katolikus magyar család jött ide Felső-Magyarországról. Ekkor a török alatt idetelepedett szerbség, mint Baracskáról is, Stanisityra húzódott át. Azóta Dautova ismét magyar falu lett. 1904 óta Dávod4. Dávodtól délre fekvő vegyeslakosságú Hercegszántó magyar­sága az eddig ismertetett három község etnikai csoportjához tarto­zik. Előbbi neve Szántóvá volt, helyén már I. István korában egy Zantow nevű hely szerepelt. A török alatt lett Szántóvá. A XVII. sz. folyamán telepedtek ide délről sokacok5 (katolikus szerbek). 2- Borovszky i. m. I. 119. 3. Borovszky i. m. I. 56. *• Borovszky i. m. I. 77. 5. Borovszky i. m. I. 89. 7

Next

/
Thumbnails
Contents