Báldy Bellosics Flóra: A régi népi takácsok élete Nagybaracskán és környékén - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 16. (Baja, 1968)
Mostanában már legtöbbször fehér szalvéta helyettesíti a cifra kendőruhát, vagy csak két szál fehér selyem szalag. Azért néha még akad egy-egy szép forgatásos kendőruha a kereszten, mert az öregek a gondosan összecsomagolt halotti köntössel, öltözettel együtt a szép, legtöbbször még hozományba, jussba kapott cifra kendőruhát is félreteszik, előkészítik az utolsó útra. A takácsok által különösen szépen szőtt, 50x220 cm hosszú mosdatókendőt, vagy hosszi kendőruhát is már megszövették a kelengyébe, hozományba. Ezek a mosdatókendők mind a két felén díszesen szövöttek voltak, a múlt században forgatásosan, e század elejétől kezdve már leggyakrabban duplaveréssel díszítve. Lakodalmi használatra készítették, használata még most is általános ezekben a községekben. A lakodalmakban, éjfél után, mikor már bekötik a menyasszony fejét kendővel, kezdődik a mosdatás. A menyasszony fehér kötényt, vagy egy fehér kendőt köt a derekára, ennek a két sarkát felköti, az így előállított nagy zsebbe gyűjti a mosdatásért kapott papírpénzt. Egy cifra tányérba vizet vesz a kezébe. A menyasszony kisvőfélyének a nyakába akasztják a takácsszőtte két méter, vagy néha még ennél is hosszabb mosdatókendőt. A menyasszony sorra veszi a lakodalomban megjelent vendégeket és jelképesen megmosdatja őket. A mosdatókendővel törli meg a lemosdatottat. Ez ma már csak jelképesen történik. A menyasszony a vizes tányérba mártott uijával megérinti a vendég arcát és egy puha vászondarabbal törli meg a megnedvesített arcot. A kenderből szőtt kemény kendőruha durva lenne az arc törlésére, elpiszkolódva nem szerepelhetne a másnapi avatáson. A lakodalom másnapján avatásra ment az ifjú pár a templomba, velük tartott a vendégek egy része is. A menyasszony mellett lépegetett a kis vőfény, nyakában ismét a hosszi kendő ruhával. A szépen szőtt mosdatókendő hossza és díszítésének a foka egyenes arányban volt a menyasszony anyagi helyzetével. Minden férjhez ment leány kapott azelőtt legalább egy ilyen hosszi kendőruhát. Hogy ehhez a mosdatókendőhöz fűződő hagyomány mennyire ősi, mutatja az a tény is hogy az 1700-as évek végéről származó ilyen kendő került elő a céhládából. A Magyar Néprajzi Társaság folyóirata, az Ethnografia VIII/6/ 1897. (344. od.) olvassunk, hogy „Percei miniszter eltiltotta az Alföldön dívó hajdani menyasszonymosdatást. Ez abból állt, hogy a lakodalom hajnalán a menyasszony közös cseréptálban megmosdatja és közös törlővel megtörli az összes vendéget, akik ezért pénzt dobnak a tálba”. Ez az idézet is a szokás régi eredetére utal. A trachoma terjesztésétől féltek, ezért hozták a rendeletet, de a tiltó rendelet ellenére a szokás még ma is él. Hozományba hímesen szőtt mosdató27
