Tóth Kálmán: Puszták rózsája, népszínmű - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 15. (Baja, 1968)
tudjuk, hogy 1849 nyarát Tóth Kálmán ismét egy alvidéki táborban töltötte,29 majd a nyár során egy hazalátogatás után nem tér oda vissza, hanem a felső táborba ment, s csak három hónap múlva került megint az alvidékre. Ugyancsak Tóth Kálmán jegyzi fel, hogy a szabadságharc végén Perczel seregében teljesített szolgálatot30 s mint egyéb adatokból tudjuk, feltehetően ez időben, hadnagyi rangfokozatot ért el.31 Tóth Kálmán csatlakozása éppen Perczel seregeihez önként kínálkozott, hisz a tavaszi hadjárat idején a Délvidék jó részét Perczel seregei szabadították fel. A költőnek e hadjáratokban való résztvételével magyarázható, hogy Perczelnek a déli hadsereg éléről való távozása után, már az év nyarán, Tóth Kálmán újra az ő seregeit kereste fel. Ismeretes ugyanis, hogy Perczelt a kátyi csatavesztést (1849. június 8.) követően leváltották a déli hadsereg éléről s július 8-án kinevezték a Cegléd környékén szervezett X. hadtest parancsnokává. A költőnek a kátyi csatát a szemtanú hitelességével leíró „A tizenharmadik seb,, című novellája32 alapján feltehető, hogy Tóth Kálmán a csatában részt vett s csak ezt követően ment a felső táborba s csatlakozott a X. hadtesthez. A cári seregek ekkor körülbelül már egy hónapja átlépték a magyar határt. Perczel seregei július 20-án Túránál megütköztek Paszkievics egyik hadosztályával, de a túlerővel szemben meghátrálásra kényszerültek. A csatát Tóth Kálmán „Pálinkás kun őrnagy” című elbeszélő költeményében írja le,33 de a „Puszták rózsájáénak végén olvasható utalások a kozákok betöréséről szintén összefügghetnek e csatával, amely Tóth Kálmán első találkozása volt a kozák seregekkel. Az elsorolt életrajzi részletek talán eléggé éreztetik a „Puszták rózsája” egyes részeinek és Tóth Kálmán szabadságharc alatti élményeinek kapcsolatát. A színmű és Tóth Kálmán 1848/49 alatti útja között azonban az említett jeleneteken és utalásokon túl közvetlenebb összefüggés is található. Nem nehéz ugyanis észrevenni, hogy a Színmű főhőse, Nótás Jancsi és Tóth Kálmán útja között bizonyos párhuzam, bizonyos pontokon való azonosság áll fenn. Nótás Jancsi ugyanúgy, mint Tóth Kálmán egy toborzás eredményeként kerül a honvédseregek közé s a szabadságharc során Tóth Kálmánhoz hasonlóan ő is tiszti rangfokozatot szerez és a darab végén így jelenik meg ismét a szemünk előtt. A szabadságharc, Tóth Kálmán akkori élete s a „Puszták rózsája” között a párhuzam és kölcsönhatás nyilvánvaló. A színmű megírása során Tóth Kálmán említett élményei azonban jobbára csak a cselekményformálásban, a cselekmény motiválásában kaptak szerepet. A darab alapvető inspirálójául nem ez, hanem Tóth Kál-14
