Tóth Kálmán: Puszták rózsája, népszínmű - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 15. (Baja, 1968)
mán életének egy mindeddig kevéssé ismert részlete szolgált, amely nemcsak a darab témáját sugallta, de a mű eszmei értelmét is megadta. Bizonyos ugyanis, hogy a színmű történetének középpontjában álló konfliktus, a szegény legény s a gazdag lány szerelme, e szerelem közé emelkedő társadalmi válaszfal nem egyszerűen konvencionális elemként jelent meg Tóth Kálmán első színművében. A már akkor is közhelyszerű téma mögött egyéni élmény rejlett, amely nemcsak a „Puszták rózsájá”-ban követhető nyomon, hanem Tóth Kálmán akkori költészetében is. A Tóth Kálmánról szóló irodalomban Vadnay Károly emlékbeszéde utal arra, hogy a színmű történetének hátterében szubjektív élményeket kell keresnünk.34 Vadnay e szubjektív élményt, amely Tóth Kálmán színművét sugallta, Tóth Kálmán Spitzer Nina iránti szerelmében jelölte meg. Nináról ismert, hogy zsidó vallású volt, s ha közte és a költő közt az érzelmek valóban a házasság gondolatának reális fölmerüléséig fejlődnek, bizonyára komoly válaszfalat jelentett volna köztük a felekezeti különbség. Vadnay szerint Tóth Kálmán képzeletét színműve írásakor az ilyen „válaszfalak kiegyenlítése” foglalkoztatta. Tóth Kálmán Spitzer Nina iránti szerelme azonban bizonyíthatóan későbbi keletű. Dömötör Pál Tóth Kálmánról írt életrajzában ugyan az olvasható, hogy Tóth Kálmán még a szabadságharc alatt gyűlt lángra a „Spitzer-család eszményies leánykája” iránt,85 de ennek ellentmond Tóth Kálmán egész korai költészetének vallomása. A Spitzer Ninához fűződő szerelem legfeljebb 1851 nyarának vége felé keletkezhetett s ennek első költői megnyilatkozása kétségtelenül az 1851. szeptember 14-i kelettel megjelent „Harmat van a lombon...” című vers.36 Vadnay mégsem járt messze az igazságtól. Ha a Spitzer Nina iránti szerelmet a „Puszták rózsája” írása idején filológiai érvek nem is igazolják, s így a színmű keletkezésében az szerepet nem játszhatott, Tóth Kálmán 1849 vége és 1851 szeptembere között írt versei olyan életrajzi mozzanatról árulkodnak, amely nagyonis valószínűvé teszi a „Puszták rózsájá”-ban érintett téma szubjektív fogantatását. A Tóth Kálmán-irodalomban az említett időszak verseiről s tágabb értelemben Tóth Kálmán korai költészetéről általában az olvasható, hogy e versek főleg Petőfi „Felhők” korszakának utánérzései s a bennük megnyilatkozó sötét hang nem más, mint mesterkéltség, valódi érzések helyett ez érzések szenvelgése. Alszeghy épp a megjelölt időszak verseiről írja, hogy azok minden reális élményt nélkülöznek,37 holott éppen e versekből rajzolódnak 15
