Tóth Kálmán: Puszták rózsája, népszínmű - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 15. (Baja, 1968)

ták a színjátszás kérdései. Nem kétséges, hogy ebben, a korábbi olvasmányok, pesti színházi élmények mellett a vándorszíntársulatok bajai előadásainak döntő szerepe volt.

Az említett bajai színi események azonban nem csak a színjátszással kapcsolatos művészi, esztétikai kérdések iránt keltettek fokozott érdeklődést Tóth Kálmánban, hanem a már előzőleg kialakult vonzalom nyomán bizonyára ezek érlelték meg a költőben a drámaírói ambíciókat is. E következtetést két tényező is alátámasztja. Egyrészt az, hogy Tóth Kálmán a jelek szerint a néző és az alkalmi kritikus szerepén túl közelebbi, személyes kapcsolatot is keresett a Bajára látogató színtársulatokkal, másrészt egy olyan adat, amely az ilyen jellegű kapcsolatok realizálódása mellett a költőnek egy mindeddig számon nem tartott színművéről is árulkodik. Az adat magától a költőtől való, aki előbb idézett írásában elmondja, hogy Szőlősi és Szuper társulata egy tőle származó művet fog bemutatni: „E hó 22-én fog adatni a feldúlt losoncziak javára egy általam most írt vígjáték. Hiszem, hogy az újdonság közönséget fog csődíteni... A városi hatóság illőleg pártfogolja — és előmozdítja a jótékony előadást” — olvashatjuk az említett helyen. A költőnek ez a műve minden bizonnyal megsemmisült,17 a róla szóló adat azonban kétséget kizáróan mutatja a különböző vándorszíntársulatok bajai vendégjátékát és Tóth Kálmánnak a drámaíráshoz való korai vonzódása összefüggését.

Visszatérve a „Puszták rózsája” keletkezéstörténeti kérdéseihez nyilvánvaló, hogy a színmű megírásának irodalmi, művészeti inspirációját elsődlegesen szintén a vándorszíntársulatok szabadságharc utáni bajai szereplésében kell keresnünk. Ez adhatott mintegy bátorítást Tóth Kálmánnak ahhoz, hogy már korábban ébredező érdeklődését a színműírás iránt első színműve jeleneteinek megformálásával vigye át a gyakorlatba.18 A „Puszták rózsája” megszületését azonban ez csak részben magyarázza.

Tovább vizsgálva a színmű keletkezéstörténetét, válaszra vár még az a kérdés, hogy a korán jelentkező színműírói ambíciókon túl milyen konkrét élmények hatottak közre a „Puszták rózsája” cselekményének megformálásában, mondanivalójának kialakításában. Vajon csupán egy, a korabeli népszínművek mintájára készült sablontörténettel állunk-e szemben, vagy megnevezhetünk-e a költő életéből olyan mozzanatokat, amelyek a „Puszták rózsájá’-ban olvasható cselekmény menetét s méginkább a színmű alapgondolatát közvetlenül határozták meg?

A kérdés első pillanatra erőltetettnek is tűnhet, hisz a „Puszták rózsája” a cselekmény s a mondanivaló tekintetében egyaránt igen kevés eredetiséget árul el, s így inkább csak az 1840-es évek népit