Telcs András - Solymos Ede: Telcs Ede - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 14. (Baja, 1966)
Következő évben „Megyünk Hollandiába” címmel kis zsánerszobrot készített, amit a holland Vöröskereszt részére rendelt nála a magyar állam. Ismeretes, hogy az első világháború után Hollandia népe hónapokra vendégül látta az ínséges magyar gyermekeket. A szobron egy 10 év körüli kislány, mezítláb, batyuval a karján, bájos, de az élet gondjait már ismerő tekintettel fogja öcsikéje karját, aki szabad kezében kis falovat tartva simul nővéréhez, s indulnak a messzi idegenbe. A kompozíciónak nagy sikere volt idehaza is, Hollandiában is. Egy napon levelet kapott a művész egy dúsgazdag holland házaspártól, melyben a szobron ábrázolt gyermekek címe után érdeklődnek. Mint írják, ők gyermektelenek, s úgy megtetszett nekik ez a kislány és kisfiú, hogy örökbefogadnák, s a szülőket is jómódhoz juttatnák. A művész természetesen megírta, hogy a modellek csak a fantáziájában élnek, de a szobor másodpéldányát megkaphatják. Ez után mintázta meg a mesék kedvelt hősét, Hüvelyk Matyit. Ezt a szobrot a főváros 1932-ben a városmajori gyermekjátszótéren kútszobornak állítatta fel. A Nemzeti Múzeum Éremtára 1934 tavaszán magyar érem és plakettkiállítást rendezett, melyen Beck ö. Fülöp, Teles Ede, s két tanítványa Berán Lajos és Reményi József képviselték a modern magyar éremművészetet. 1935- ben 36 darabból álló kollekcióval szerepelt a helsinki-i kiállításon. Elkészítette a Hubay-család síremlékét, Berzeviczy Albert emléktábláját és még néhány megbízatást. Ebben az időben készült márványban kifaragott műve „A bálvány”. Merev Buddha szobor ölében egy zokogó nő. A művészt ez az ellentét izgatta, ezt akarta kifejezni: a bálvány és az élő test. A vagyontalan szobrásznak azonban kevés lehetősége volt arra, hogy saját elképzelései szerint csak magának dolgozzon. A modell, a bronz vagy a márvány drága dolog, s a művésznek olyan munkákat kellett végezni, ami a megélhetést is biztosította. Csakhogy az ilyen mindig kevesebb lett. 1936- tól kezdve takarékossági okokból egyre kevesebbet dolgozott saját elképzeléseinek megmintázásán. 1937- ben a párisi világkiállításon kiállított műveivel, pedig csak plakettekkel szerepelt, elnyerte a Grand Prix-t. A magyar művészek akkori rossz anyagi helyzetére jellemző, hogy az 1938-ban kiírt Madách emlékmű pályázatra 133 terv érkezett be. Felvonult szinte az egész magyar szob-15
