Dombay Ernő - Kőhegyi Mihály: Bodrog megyei „Szent György” helységek az 1520-22. évi tizedjegyzékek tükrében. A szarmaták kutatása Baja környékén - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 12. (Baja, 1965)
esetében töredék temetőről van szó, Madarason pedig a temető szélében járunk s feltételezhető, hogy itt a sírok távolabbra esnek egymástól. A temető keleti felén mintegy 40 x 80 méter nagyságú területet kell még a tavaszi faültetés előtt feltárnunk, eredményei nyomán talán néhány kérdésben tisztábban fogunk majd látni. Késői szórványanyagunk legtöbbjénél a leletkörülményekről semmit, vagy csak alig valamit tudunk. A későbbiek során jó részüket a terület és a környék leletanyagának tüzetesebb ismerete alapján sikerül majd egy-egy csoporthoz kötnünk. Ismeretük a szarmatakori településeink és temetőink számának gazdagításán túl a meginduló ásatásoknál lehet útmutató számunkra. A területünkön található szarmata lelőhelyek egészét vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy azok kivétel nélkül a vízfolyásokhoz közel, az árterület szélén fekszenek. A legmesszebbi sincs néhányszáz méternél távolabb a folyótól. A lelőhelytérkép első pillanatra felhívja a figyelmünket a Bátmonostor környéki sűrű települtségre. Ezt a jelenséget önmagában szemlélve nem lennének képesek megmagyarázni, ha nem tudnánk, hogy a szarmata telepekkel szemben, a Duna innenső partján a rómaiaknak contra Florentiam nevű ellenerődjük állott. Innen egy igen fontos hadiút vezetett Szegedre, a szarmaták földjén keresztül, mint az a Sebestyén Károly által közzétett szegedi feliratos római kőről ismeretes. Az út építési idejére vonatkozóan nincs semmiféle támpontunk. Alföldi András feltételezi, hogy Trajánus közvetlenül a dák háború (105—106) után építette. Az ellenerőd építése feltételezhetően Diocletian nevéhez fűződik, aki személyesen is felügyelt az építkezésre, mert 293- ban Lugióból kelt néhány törvénye. Frőlich Róbert volt az első, aki észrevette, hogy contra Florentiam építésé összefüggésben van a Ripa Sarmatica Diocletianus alatt történt megerősítésével. Frőlich nyomán Gráf András és Nagy Tibor is a 291-es dátumot fogadták el a contra erőd építésének időpontjául és erre gondol Mócsy András is legutóbb, az egész kérdést felölelő cikkében. Beszédes bizonyítéka a szarmaták elleni harcoknak az, hogy a rómaiak milyen csapatokat helyeztek el a contra erődben, hiszen Lugió és contra Florentiam hadászatilag igen fontos hely volt a római birodalom határvédelmi láncolatában. Dáciában, a Maros völgyébe vivő út felé, az Alföldön lakó 26