Kopasz Gábor: Baja város levéltára - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 11. (Baja, 1965)

A város levéltára

forint, belső háztelek és 1 hold kukoricaföld örök áron) részesítették. 6

1860-ban a fontosabb okmányokat és a városi szabadalomleveleket Wertheim-szekrényben őrzik. 1867-ben Osztotics Simon, későbbi tanácsnok a levéltárnok, aki ismét a városi levéltár rendezésével foglalkozik és erre a célra Hauser Mór polgármestertől helységet kér. '

Az iratok szaporodásával a levéltári férőhely egyre szőkébb lett, az újabb iratanyag a régebbit, a közigazgatasi szempontból fontosabb a kevésbé fontosat kiszorította a központi irattárból. Ügynevezett fióklevéltárakat rendeztek be a városi bérházban, a városmajori udvarban, a tűzoltólaktanya padlásán és lényegében a városi múzeumban is.

A szétszórt és rendezetlen iratanyag rendezése, selejtezése, majd pedig a levéltár szakszerű kezelésének kérdése 1939—43- ig terjedő években oldódott meg. Még így is mintegy két vagon iratanyag maradt ömlesztett állapotban, amelynek rendezése csak a második világháború után kezdődött meg.

Az 1950. év végén a többi törvényhatósági levéltárakkal együtt Baja város levéltárát is állami kezelésbe vették. 1952 őszén pedig — a kerületi levéltárak felállításának gondolatától vezettetve — a pécsi Állami Levéltarba olvasztották be. Bajának a Dunántúllal fennállott történelmi és kulturális, gazdasági kapcsolatain (Baranya-bajai szerb-magyar köztársaság 1921- ben, Bajának a pécsi tankerületi főigazgatósághoz tartozása, stb.) kívül a könnyű vasúti megközelíthetőség és a levéltári férőhely volt a döntő szempont.

A levéltári anyag pécsi rendelése és módszeres felállítása a városi közigazgatástörténeti szempontok figyelembevételével történt. A hivataltörténeti fejlődésnek megfelelően Baja város egész levéltári anyaga a következő hat főcsoportba nyert besorolást: I. közigazgatási,

II. rendészeti,

III. árvaszéki,

IV. gazdasági,

V. bíráskodási,

VI. egyéb (gyűjteményes, vegyes) iratok.

Ebbe a hat főcsoportba beleilleszkedve követik egymást a városi levéltárban fellelhető összes iratsorozatok. A IV., ún. gazdasági iratok főcsoportjában a számvevőségi és a városi adóhivatali iratok egy főcsoportba vonása első pillanatra merésznek látszik. A főcsoportnak ilyen módon való kialakítása azonban közigazgatástörténeti szempontból helyes, mert lényegében a legutóbbi időkig megvolt a számvevőségnek a városi adóhivatallal való szoros kapcsolata, a múlt században pedig a vá-6