Kopasz Gábor: Baja város levéltára - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 11. (Baja, 1965)
I. Közigazgatás
rosi adóhivatalt még adószamvevőségnek nevezték és a városi másodfőszámvevő vezette, a számvevőség élén pedig az első főszámvevő állott. “ A főcsoportokon belül egymást követik az egyes iratsorozatok. Az iratsorozatoknál megadott cím, évkör, iratmennyiség, hiány, segédlet megjelölése, a közölt hivataltörténeti adatok, az iratsorozatismertetésekbe beleszőtt helytörténeti adatok, illusztrációk a levéltár anyagában való könnyebb tájékozódást segítik elő. A könnyebb eligazodást szolgálják az iratsorozatok sorszámai is, amelyek lényegében megegyeznek az iratanyagról készült alapleltár tételszámaival. A hiányzó számok a levéltárba ezután bekerülő iratsorozatok számára vannak fenntartva. I. KÖZIGAZGATÁS 1. Tanácsi ügyiratok a földesúri korszakból (1861-ig), a szabad mezővárosi időszakból (1862—72), majd pedig a thj. várossá léteitől a szerb megszállásig. A sorozat évköre: 1851—1918. A szoros értelemben vett iratok mennyisége 1047 fasciculus, az iktatóköny veké 188, a mutatókönyveké 86, a sortári könyveké 15 kötet. Az 1905 előtti évekből az iratok igen hiányosan maradtak meg, az iratokhoz tartozó segédkönyvek azonban többé-kevésbé hiánytalanok. A várostörténeti adatok töméntelen mennyiségét találjuk itt társadalmi, mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, kulturális, közegészségi és egyéb vonatkozásban. Várostörténeti szempontból kétségtelenül a legjelentősebb esemény volt a földesúri terhektől való megszabadulás (1862) és az 1873:XI. te. alapján történt thj. városi rangra emelés. Az állami törvényszékek felállítása utáni években a városi vezetőség sokat fáradozott a bajai törvényszék visszaállítása érdekében. 9 A mezőgazdaságnak mindig virágzó ága volt Baján a szőlőtermelés. 1905-ben olyan jó volt a bortermés, hogy a városi mértékhitelesítő hivatal a hordójelző munkát a rendkívüli forgalom miatt csak nagy üggyel-bajjal tudta ellátni. 10 A különböző iparágak minőségi termelésére 1872 előtt a céhek vigyáztak. Az egyesült kőműves, ács, kőfaragó és kövező céhek részéről Frankenberger Ferenc főcéhmester és Müllner József alcéhmester keményen léptek fel a mesterjoggal nem rendelkező ács és kőműveslegények kontárkodó munkavállalásával szemben. Az első világháború előtti években Baja már jelentős szövőiparral rendelkezik. 1910-ben két Lyon városi vállalkozó ré-7
