Kopasz Gábor: Baja város levéltára - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 11. (Baja, 1965)
I. Közigazgatás
A sorozatban 655 iratcsomó, 54 iktató, 39 mutató és 16 kötet sortári könyv található Közigazgatási teKintetben metszőpontot jelent 1929. jún. 28. Előtte a városi tanács, utána pedig a törvényhatóság első tisztviselője, a polgármester bocsátja ki a városi határozatokat és egyéb intézkedéseket. Az 1929: XXX. te. 44. §-a értelmében megszűnik a tanács és hatáskörét általában a polgármester veszi át. A törvény részben a tanács helyett állítja fel, mint új szervet a th. vároái kisgyülést és ezzel az intézkedéssel a thj. városokat a megyei törvényhatóságokkal egy kalap alá vonja. Kútfős (osztályos) iratelhelyezés megkönnyíti a kutatók munkáját, mert az iratok tárgyi csoportok, témakörök szerint vannak lerakva. A római számokkal jelölt osztályok (tárgyi csoportok) száma 32: I. általános közigazgatási, II. közjogi, III. pénzügyi, IV. bérleti, V. gazdasági, VI. adó. VII. forgalmi adó, VIII. közoktatási, IX. közművelődési, X. vallási, XI. kórházi, XII. közegészségi, XIII. testnevelési, XIV. ipari, XV. katonai, XVI. peres, XVII. kihágási, XVIII. fegyelmi, XIX. szociális, XX. szegényházi, XXI. alapítványi, XXII. munkásbiztosítási, XXIII. munkaközvetítési, XXIV. építési, XXV. közlekedési, XXVI. városrendészeti, XXVII. vízépítési, XXVIII. vásár- és piacrendészeti, XXIX. állategészségügyi (járlatkezelési), XXX. javadalmi, XXXI. községi bírósági és XXXII. vegyes ügyek osztályai. A posztógyár építési engedélyei. íiietve műszaki rajzai a 4415/1924. XXIV. kig. és a 47701927. XXIV. kig. levéltári számok alatt találhatók meg. Az Orsz. Központi Takarékpénztár és az Általános Hitelbank anyagi támogatásával létesült Bajai Posztó és Takarógyar R. T., valamint a Bácskai Gyapjúgyár R. T. Baján és környékén oly mértékben fellendítették a házi ipart, hogy Baja mint „kendőváros” már az egész országban híressé vált. A szerb megszállás után másfél évvel mintegy 2000 háziipari munkást foglalkoztatott a bajai kendőipar. A Bácskai Gyapjúgyár másfél év alatt orsóinak számát 440-ről 8800-ra emelte és egész berendezését tökéletesítette. Ebben az időben a város lakosságának mintegy 20—23%-a volt érdekelve a háziiparban. A vámmentesen beözönlő osztrák és cseh színes fonal hátráltatta ugyan a drágán termelő magyar fonöipar fejlődését. A termeié«* elsősorban az üzemanyag, a magyar szén magas ára drágította meg. 6. Egyesített főjegyzői, gazdasági cs közjogi ügyosztály iratai, 1939. Ebben a sorozatban 23 iratcsomó, 2 kötet iktató, 2 mutató és 1 kötet sorkönyv van elhelyezve. Ezen az ügyosztályon intézték a kifejezetten közigazgatási, 9
