Solymos Ede: A Türr István Múzeum története és ismertetése - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 5. (Baja, 1958)

À múzeum szó a görög múzsából ered, és eredetileg a múzsák templomát, később pedig minden, a tudománynak és művészetnek szentelt helyet jelentette. Az ókorban a leghíresebb múzeum Alexandriában volt a királyi palota könyvtárával kapcsolatban, ahol államköltségen élő tudósok tanították a különböző tudományokat. Ptolomaios Philadelphos alapította (i. e. 285—247) és még a római császárok idejében is virágzott, sőt Claudius még egy másik múzeumot is csatolt hozzá.

A szorosabb, mai értelemben vett múzeumok eredete a középkor végére esik, amikor a természeti és régészeti ritkaságokat kezdik gyűjteni. A renaissance idejében à figyelem ráterelődik az ókori művészet alkotásaira, ezek is a gyűjteményekbe kerülnek.

Az első gyűjtők az uralkodók voltak, akik műkincseikkel is hatalmukat akarták bizonyítani. A kapitalizmus fejlődésével a tudományért és művészetért lelkesedő tehetős magánszemélyek is alapítanak kisebb-nagyo^b múzeumokat.

Magyarországon a gyűjtés és a múzeumok alapítása jórészt a múlt század elején indul meg, amikor a nemzeti öntudat fejlődésének kísérő jelensége. Ahogy a politikai harc mellett szükségét érezték a nemzeti nyelv művelésének, a nemzeti irodalom megteremtésének —• gondoljunk csak Petőfi, Arany, Vörösmarty vagy Kazinczy munkásságára — ugyanúgy szükség volt a nemzeti öntudat fejlesztésére is történelmünk megismertetésével. Ezzel pedig együtt járt a műkincsek, földből előkerült régészeti emlékek összegyűjtése is. A magángyűjtők mellett sorra alakulnak a vidéki történeti társulatok, melyek nemcsak kutatómunkát végeznek, de anyagot is gyűjtenek. A múzeumalapításból a középiskolák is kivették részüket, és sok ma jelentős vidéki múzeumunk csíráját éppen a helyi gimnázium egykori múzeumában vagy szertárában találjuk meg.

Baján a fejlődés menete ugyan más volt, de a kezdeményezést itt is fellelhetjük. A múlt század közepén a gimnázium, majd a tanítóképző létesít történelmi szertárat, ahol az idők folyamán jelentős anyag halmozódott fel. A városi közgyűlési jegyzőkönyvekben többször is említik a gimnázium múzeumát, melyet a város anyagilag is támogatott. Így például 1853. november 21-iki ülésen a tanács »a városi Gymnasialis Muzeum ellátására vásárolt némely eszközök költségeire« 196 pengőforintot utalványoz.

3