Solymos Ede: A Türr István Múzeum története és ismertetése - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 5. (Baja, 1958)
A várostörténeti gyűjtemény őrzi a város nagy születteinek, Türr Istvánnak és Tóth Kálmánnak emléktárgyait, a bajai céhek iratait, jelvényeit, ládáit, zászlóit stb. Említést érdemelnek a Céllövész egylet díszes céltáblái is, amelyek sokszor humoros és pikáns képei és feliratai mellett a korszellemre nagyon jellemző adalékokkal is szolgálnak. Ilyen például az alábbi felirat is: Jó kedv, nyájasság Vendégszei’etés s egyenesség, Nyíltság, Bátorszív — jegyzik örökre Magyart! E jelek dísznek Perlakynk rajtad is. Ezek riaszták talpra Lövellőink — Sőtt Agg Bajtársik a díszes Bajával Gordon özönnel üdvedre hogy lettek, Kiknek körében most legelőször e Lövőhelyen Hős Hunnia nyelve lön Tolmácsa, szív érzéseiknek Honni virány piperézte Téren. Hol szép Nemünknek kecs koszorús Raja Szökdelve vígad a húrok pengésén Gondját elvetve, örömre olvadva S fel riadozza: Sokáig élj még! 1832 ik Esztendei Kis-Aszszony Hava 12 dikén Perlaky élj s egyenest Tettidben tartva lövöldözz S a Sors durva baján Károly így adj ki Baján. Fényképgyűjteményünk egy része a múzeumba került tárgyak használatát, a népviseletet, szokásokat mutatja, más része a régészeti ásatások menetét, fontosabb megfigyeléseit rögzíti, a helytörténeti csoport pedig a város életét, műemlékeit ábrázolja. Az adattár kéziratos része őrzi az ásatások naplóit, néprajzi gyűjtések kéziratait, s egyéb feljegyzéseket. Ezek jelentős részét teszi ki Borsay Jenő jegyzetanyaga. Ö ugyanis nemcsak megszerezte a múzeum számára a város 1700-as évekből származó magisztrátusi jegyzőkönyveit, melyek, a városi gazdaság padlásán hányódtak, de azokat átböngészve, különféle szempontok szerint ki is jegyzetelte. Mivel ezek a könyvek később a városi levéltár állományába kerültek, az pedig Pécsre költözött át, helytörténeti kutatásainkat nagyon megkönnyítik a Borsay-féle másolatok. Itt meg kell említenünk, hogy úgy a múzeumnak, mint mindazoknak, akik a város múltjával akarnak foglalkozni, nagyon nagy nehézséget jelent a levéltár jelenlegi helyzete. Noha a szervezeti lehetősége megvan az iratanyag kölcsönzésének, s ezt a levéltári dolgozók segítőkészsége még meg is gyorsítja, a legnagyobb jóakarat mellett sem tudják pótolni egy helyben levő levéltár kutatási lehetőségeit. A kérdést még 20
