Zalotay Elemér: Baja népe az őskortól a középkorig - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 3-4. (Baja, 1957)

12. A föld népének kialakulása

szak az, amelyben a nemzetekké való alakulásnak előfeltételei létrejöttek, s ez a képződés ellenállhatatlanul meg is indul.

Hogy Szvatopluk életformája, ami a krónikákból világosan kitetszik, nem volt szláv forma, nem igazodott a germán fejedelmek életformájához, hanem ezekkel ellentétben keleti, lovasnomád jelleget viselt és ezt nem örökölte közvetlenül az avaroktól, mert nem volt kortársa nekik, akkor azt csakis neveltetésének tulajdoníthatjuk, világos ebből, hogy az úgynevezett szláv vezetőrétegnek, de a nép zömének is lovasnomád életformája volt a magyarok beköltözése idején. Az ekkor még meglévő tiszta avar töredékek, az elavarosodott jazygok és eljazygosodott avarok egy olyan alapréteget kellett képezzenek a többi néptöredékkel együtt a Kárpátmedencében, amely sok mindent megmagyaráz. Azt is pl., hogy életre-halálra menő ellenállást nem fejtettek ki. hanem mint az egy évszázaddal előbb abbamaradt átfogó állami élet folytatóit elfogadta és alkalmazkodott hozzájuk annak ellenére, hogy ekkor még valódi államot a magyarok sem alkottak. Ez az alkalmazkodás azonban kölcsönös kellett legyen. Egyik részen a politikai szervező erő, berendezkedés és nyelvi sajátságok, a másikon a társadalmi tényezők érvényesültek, s így szerencsés ötvöződésben egybeforrva, kialakították azt a népiséget és államot, melyet I. István reális alapokra helyezve szervezett meg.

A bajai tájból előkerült honfoglaláskori leletek egzisztenciális háttere erre a fejlődési menetre világít rá:

Bármonostor, Angyal Lajos földjéről 1908-ban kap a zomboii múzeum egy lovassírból való leletegyüttest, mely 2 kengyelből, zablatöredékből, 20 ezüst pity kéből, 2 vas nyílhegyből és 6 ezüst lemezből állott. A sírban csak a lókoponya és a lábszárak voltak.124

Sumári szántó: A zombori múzeum titkári jelentése mint honfoglaláskori leletről számol be arról az együttesről, mely 2 kengyel vasból, bronz hajkarikából és sarkantyúból állott.125 Ezek a leletek azonban jóval későbbiek a honfoglalás koránál.

Pintér-tanya: Monostor községtől délre Szabó György leletmentése alkalmával 4 sírt tárt fel, melyeknek mindenike bolygatott volt. Előkerült mégis kengyelvas, nyílhegy, kovakő, tarsoly, zabda, csat. A tarsoly csak nyomokban volt megfigyelhető.126

Érsekcsanád: A gőzhajóállomás melletti omlásból 1938—

124 Lt. 649 659. — Évk. 1909. 25-SO. — Adatok 14.

125 Évk 1999. 23.

126 Adattár Lt. 100. B. II. Bajai muz. lt. 54. 33. 1. 54. 33.28.-