Zalotay Elemér: Baja népe az őskortól a középkorig - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 3-4. (Baja, 1957)
10. Az első honfoglalók
tóttá az anyajogúság'nak átmeneti jellegét, mégis meg kell torpannunk területünknek ez új népeleme előtt, s azt kérdeznünk, miképpen volt lehetséges, hogy e késői korban a matriarchatus ilyen elevenen jelentkezik a történelem-folyamatban ott, ahol más népek már messze meghaladták a fejlődésnek ezt a fokát. Honnan jött ez a nép, s miképpen volt módjában akkora menynyiségi állapotra szert tennie, hogy minőségileg magasabb színvonalon álló szkiták, kelták fölé tudott kerekedni. Itt legfőképpen az anyajogúság erkölcsi és gazdasági alapjaira, annak sajátságos szellemiségére kell gondolnunk, mely minőségileg nála magasabb fokon állott, mint az apa jogú társadalmak értelmi szintje volt. Ez adhatta meg az átütő erőt és szívósságot később, mely a jazygok részére a lendületes felvirágzást lehetővé tette. Az anyajogúság minőségi kiteljesedése nála nyilván nem járt semmiféle dekadenciával. Összegezve az eddig elmondottakat, arra a végső eredményre jutunk, hogy a jazyg—szarmata-korszak minden tekintetben törést jelent a Kárpátmedence ember történetében, s ha ennek képét a valóságnak megfelelően akarjuk megszerkeszteni, kezdeteit és végét nem kapcsolhatjuk sem a helyi előzményekhez, sem pedig a további közvetlen ráhatások tényeihez. Ez a korszak, ez a poluláció a kezdetét jelenti valaminek, ami nem szűnik meg az elnyomatással és nem olvad fel az elnyomókban. Ellenkezőleg, éppen akkor van különös hatóereje, amikor visszahatásként jelentkezik. E meggondolásokon elindulva, nem járunk téves úton, amikor úgy véljük, hogy a sajátságok kiteljesedésében nagy szerepet játszott az anyajogúság, melynek politikai hatóerejéről az apajogúsággal szemben kevés szó esett eddig a magyar tudományos világban. Felvetődik, mi is voltaképpen ez anyajogúságnak a lényege? Ugyanazon ok játszik-e közre, amely a korábbi szakaszban a nő elsőbbségét biztosította a házban, a vagyon? Ha igen, akkor ez a nép semmiesetre sem lehetett pásztornép, mert akkor az állatállománynak férfi-tulajdonban lévő gazdasági ereje megsemmisítette volna a matriarchalis berendezkedést éppen úgy, mint a görögöknél, rómaiaknál, germánoknál és a többi népeknél. Ha azonban végigtekintünk a Kárpátmedence jazyg település-térképén, azt tapasztaljuk, hogy csak kivételesen találkozunk nagyobb sírszámú temetővel. Ezzel szemben maga a település igen sűrű. Pár km távolságra másik hasonló lelőhelyet találunk, melyeknek sírjaiban túlnyomórészt nők és gyermekek vannak elhantolva. Ennek a szervezettségnek gazdasági alapja elütő kellett legyen az itt talált népekétől. 4* 51
