Zalotay Elemér: Baja népe az őskortól a középkorig - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 3-4. (Baja, 1957)
10. Az első honfoglalók
Az apró települések gyakorlati életét csak úgy tudjuk megmagyarázni, ha a családi rendben a női ágon való leszármazás összetartó erejét mindennél előbbrevalónak tekintjük. A férfi ebben a rendszerben csak hazajáró lélek lehetett. Foglalkozása messze szólította a családi tűzhelytől, ha egyáltalán volt neki családja. Hadba vonult, kereskedett és egyéb olyan funkciókat végzett, amelyek nem tartoznak a családi élet megkötöttségei közé. Ilyen körülmények között a család eltartása, a gyermekek felnevelése az asszonyok vállaira nehezedett. Milyen lehetett egy-egy ilyen férfinélküli családnak a gazdasági tevékenysége, hogyan formálódott a termelés menete. Az anya körül csoportosuló fészekaljában az idős és nagyon fiatal férfi munkaereje a mindennapi szükségletet csak úgy tudta biztosítani, ha asszonyi módra gazdálkodott. Más szóval kertgazdálkodást folytatott. Az állatállományt csak olyan mértékben fejlesztette, hogy azzal a még fel nem serdült fiúk, vagy elaggott férfiak is el tudtak bánni. Innen van a sok kis és sűrűn elhelyezkedő sírmező. Meszsze vezetne, ha mindezt jobban kielemeznők, annyit azonban megjegyezhetünk, az ilyen szervezeti íelépítettség rendkívül kedvezett a leigázott népelem férfi népessége felszámolásának és a többi összetevők azonnali felszívásának. A jazyg—szarmaták ezért válhattak a terület őslakóivá, s fejthettek ki akkora ellenállást később. Erre a korszakra vonatkozó leletek Baja területén az alábbi helyekről ismeretesek: Baja. Tüskeszállás: Egy római üveg amphora, melyet 1935-ben a vasúti megálló közelében találtak. Provinciális importáru, melyet a jazygok előszeretettel vásároltak és sírjaikban gyakran fordul elő.72 Jankó-dülőből való bögrét és egy érctükröt tart nyilván a zombori múzeum,73 melyek a Borsay-gyűjteményből kerültek oda.74 Gubitza közli, hogy a leletek a Jankó-dulőből valók, ahol 1901-ben akadtak arra a sírra, melyben a leletek voltak.7* Ismeri Párducz is.76 Ismeretlen bajai helyről származó arany karperecét szerzett vétel útján a N. Múzeum, melynek 35.5 gramm a súlya.77 Ercsi szőlő-bői bronz, kerekmetszetű, nyitott, hegyesvégü karperecét ismer Párducz.78 72 Lt. I. 25. ‘73 Lt. 502 - 504. 74 ÉVlí. 1909. 25. 75 Évk. 1909. 30—35. 76 A nagy magy. Alf. rómaikori leletei 74—j186. -és Szarmatakor III. CXI. 3. 77 N. M. Lt. 63/1913. 78 Szarmatakor III. CXI. 7. Zombori lt. 503. Ronsay, Adatok 14. 52
