Zalotay Elemér: Baja népe az őskortól a középkorig - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 3-4. (Baja, 1957)
7. Rézkori művelődések nyomai
zsugorított csontváz mellől valók. Megemlékezik róluk még Dudás Gyula is.1“ A rézkori művelődések jelentkezésénél újra valami hasonló jelenség mutatkozik a Kárpátmedencében, mint amilyennel a Bükki I. és Körös-művelődés esetében találkozunk. A telepek anyaga elveszti egyöntetűségét és keveredés következik be. Az új anyag csak nagyon gyér kapcsolatot mutat a Tiszai kultúra anyagával. A leletanyagban nagymennyiségű állati csont fordul most elő, ami az állattenyésztés és vadászat gazdasági alapja mellett tanúskodik, tehát egy olyan változást érzékeltet, ami a Tiszaihoz viszonyítva, hanyatlást jelent. A kor emberének az élete átmenetet kell jelentsen. A Tiszai önálló, egységes művelődés hordozója eltűnik, telepei megszűnnek s kultúrájának utóhatásai nem mutatkoznak. A pásztorforma teljesedik ki, mely ismeri ugyan a földművelést, egysége azonban megszűnik, ízlése elváltozik, hogy ne mondjuk, aláhanyatlik a tiszai magas színvonaláról és hordozójává lesz a badeni és bodrogkeresztúri igényeknek. Ezt igazolja a herpálvi halomban végzett ásatás eredménye is, ahol az élet gazdasági alapját a tulokvadászatban találták meg a kutatók, egyben arra az eredményre jutottak, hogy kicsi népcsoportok igen hasonló gazdasági alapokon elhelyezkedve, békésen éltek egymás mellett. »Helyi színezetű kultúrájukat a hosszú megtelepedés ideje alatt beállott technikai változások és kapott, átvett hatások hozták létre.«“ E korszak háziasított állatai között most megjelenik a ló is s azt nemcsak munkába fogja az ember, hanem meg is üli. A hódmezővásárhelyi Banga-tanyában talált csontzablák és a búzakalászi kocsiformájú cserépedény ezt világosan tudomásunkra hozzák. Kitűnik ebből az is, hogy valamely kultúrát a társadalom szükségletei határoznak meg. Szükségletei pedig a külső helyzethez, a táj, éghajlat, vele együtt a tenyésző élővilág nyújtotta feltételekhez való alkalmazkodás teremt, ennek párhuzama az ember biológiai adottsága, értelmi fejlettsége, szellemi előhaladottsága, ami a termelési módokban és a hagyományok továbbvitelében nyilatkozik meg és a társadalom öszszetételére hat ki. Mivel a Kárpátmedence esetében azt tapasztaljuk, hogy a rézkori kultúrákban az állattenyésztés nagy mértékben kifejlődött, az anyajogúság lehanyatlását már ekkor fel kell tételeznünk. Vonatkozik ez a badeniekre éppen úgy, mint a bodrogkeresztúriakra. Ami a rabszolgaságot illeti, nincsenek adataink 18 19 18 Egyetemes monográfia, Zombor 1896. I. 61. 19 Korek—Pa ta y : A herpályi halom. Aé. 1956. 31
