Zalotay Elemér: Baja népe az őskortól a középkorig - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 3-4. (Baja, 1957)

7. Rézkori művelődések nyomai

metrikus vonalvezetéséig nagyot haladt. Ennek ornamenseiben már centrifugális egyéni törekvések nyilatkoznak meg, amik népi és társadalmi nagyobb tagolódásra mutatnak. Tudjuk, hogy a szárazföldi mélységek felé haladva, az ősember viszonya a természeti erőkhöz egyre alárendeltebb lesz. Világnézetében nem foglal el központi helyet az ember és ez az alárendelti helyzet értelmi sajátságává válik. Ezzel szemben a miszticizmus a Kárpátmedencében és Nyugaton megfakul s a gondolkodás geometriai vonalvezetésének következtető ereje bontakozik ki. Ez mindenképpen magasabb fejlettségi fokot képvisel, mint a köröm és ujjbenyomásos díszítési mód, melynek praeanimisztikus felfogásában a természeti erők nem igaz formájukban, hanem torz elképzelésben jelentkeznek.

A tiszai művelődés eredetét és elmúlását még sok homály fedi, a legújabb adatok nem zárják ki annak lehetőségét, hogy hirtelen eltűnésének okát az elvándorlásban találjuk meg. A történelmi kép ugyanis a 3. évezred derekán igen sajátságosán alakul. Két új művelődés is jelentkezik. Egyik a Badeni, mely később Pécelivé alakul, a másik a Bodrogkeresztúri. Mindkettő idegenből érkezik. A Badeniről ez nem kétséges, míg az utóbbival kapcsolatban eltérőek a vélemények. Előbbi nyugatról, utóbbi keletről jön. Két oldalról szorongatják a Tiszai művelődés földműves népét, mely úgylátszik, e nyomás elől kitér és Dimini (Balkán) irányában eltávozik. A két jövevény aztán megosztozik az Alföld területén. A Tisza mentén a rézeszközökkel és arany ékszerekkel rendelkező ún. bodrogkeresztúriak helyezkednek el, a Duna vonalán a Badeniek. Területünkön mindkettő nyomai felfedezhetők. Badeni leletet ismerünk.

Bátmonostorról. Patay Pál ad hírt róla, aki Korai bronzkori kultúrák Magyarországon c. összefoglaló munkájában említ innen származó leleteket, melyek a bajai múzeumba kerültek volna. Ezek a leletek azonban jelenleg nincsenek meg a múzeumban, így pillanatnyilag ilyen lelettel nem rendelkezünk.15 16

Bodrogkeresztúri művelődés emlékanyaga előkerült:

Bátmonostorról szarmatakori leletekkel együtt. Egy talpcsöves tál, mely a zombori múzeumban van.10

Vaskútról, melyet ugyancsak Patay Pál említ meg. Az innen való leleteket a M. Nemzeti Múzeum kapta 1861-ben. Az Archeológiái Közlemények 17 arról is tud, hogy a leletek sírból,

15 lm. 16.

16 Tört. Társ. Évkönyve 1909 . 25. és zonrbori It. 811—817.

17 11—301.

30