Zalotay Elemér: Baja népe az őskortól a középkorig - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 3-4. (Baja, 1957)

6. A legrégibb élet emlékei

Szurdukpart. Borsay 1937-ben végzett felszíni gyűjtése a Körös-kultúrába tartozó anyagot hord össze. Egy gömbös, füles edénykét, cseréptöredékeket, cserépvályú töredékét, agyagkanál felét. Közelebbi helyét nem jelöli meg.6 Két baltatöredéket őriz innen a zombori múzeum.7 További két baltatöredéket, sok edényoldalt, feneket, szalagfület és egyéb kerámikus töredéket említ még Gubitza.8 Ugyancsak a Szurdukpartból valók a Borsay-gyűjtemény egyéb leletei is.9 Innen való leleteket tartalmaz még a Lt. 691—692, 693, 723—733 is. A Szurduk-partnak ez a nyilván Mária Könnye tájékán lévő telepe egy nagyobb Körös-művelődésbe tartozó települést rejt magában.

Sükösd. A Józan-dűlőben, Kiss Ferenc szőlőjében egy szürke kőzetből csiszolt kőbalta került elő. Nagyméretű, ami az e tájon élt Körös-művelődés jellemző darabja.10

Szeremle. A zombori múzeum leltárkönyve innen 3 edényt, - urnát és egyéb cseréptöredékeket tart nyilván. Alighanem bronzkori anyag.11

Vaskút. Tompa Ferencnek 1938-ban végzett ásatása után, még ugyanazon évben került a bajai múzeumba Hiesl János orvos kertjéből 6 csiszolt kőbaltatöredék, 2 agyaggolyó, őrlőkőtöredékek, sok cseréptöredék és csonteszközdarabok. Ennek nyomán Tompa 1941-ben végzett ásatása a leleteket a Körösművelődés anyagaként határozta meg, korai és késői vaskori emlékekkel kevertem Az egyes korok stratigrafiailag nem választhatók el egymástól. Ismeretessé vált egy zsugorított csontváz is.12

A hódmezővásárhelyi Kökénydombból — ennek a művelődésnek zöme a Tisza vonalán helyezkedik el — kikerült állatcsontmaradványok szerint ez a nép az állatok háziasításában a kutyát, tulkot és kecskét ismeri, de emellett erőteljesen vadászik és halászik is. Telepei kultúrrétegeiben sok a vadtulokcsont és óriásponty maradványai. A területnek vadban, halban való gazdagsága következtében a lakosság könnyűszerrel kielégíthette hússzükségletét s így a gyér földművelés mellett nem volt ráutalva a nagyobbmérvű háziállattartásra. Halottait zsugorítva temette és veremlakásban lakott. E korszak fejlődésének

6 Lt. 54 . 29. 1.—54. 29 . 9.

7 Tört. Társ. Évk. titkári jelentés 1909. 25. és Gubitza Kálmán: A Borsay-féle

Gyűjtemény. Évk. 1909 . 25 —30. Lt. 770—871. vlk. 1909. 30-35. Lt. 734—769.

9 Évk. 1909. 35. Lt. 701—713. és 720 22.

10 Lt. 54. 13. 1.

11 Lt. 3170

12 Kutzian Ida: A Körös-kultúra. 1944. IX—X. tábla. Lt. 54. 5. 1. stb.

25