Zalotay Elemér: Baja népe az őskortól a középkorig - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 3-4. (Baja, 1957)
3. A város tájegységének földrajzi kiterjedése
csak elmosódott körvonalai fedezhetők fel itt-amott, ott találjuk meg, ahol a vízválasztó földrajzi vonal húzódik Bajától Nagyváradig. Ha megszerkesztjük a fentebb említett három járásnak részletes domborzati térképét, azt tapasztaljuk, hogy Bátmonostortól kiindulva, a vízválasztó vonal Baja és Csávoly között húzódik északkeletre. Rém és Jánoshalma községeket a déli lejtőhöz zárva, Halast is északról keríti, Prónayfalva—Solt és Kiskúnmajsa között halad tovább. Nem célunk és hivatásunk, hogy ezt a vonulatot tovább kövessük. A távolabbi részek őstörténete már csak közvetve hathat ki tájunkra és fordítva. Ez a vízválasztó vonal keskeny parti szegélyt biztosít a kalocsai Sárköz mélyebb fekvésű dunai árterének, attól délre és délkeletre egy önálló vízvidék forrásterülete alakul ki. Innen indulnak azok az erek, patakok és vízfolyások, formálódnak ki azok a lapos völgyek, melyek magukba fogadták a táj XVII— XVIII. századi településeinek új falvait. A dél és délkelet felé induló vízfolyások között aztán egy észak—déli irányban haladó újabb vízválasztó vonalat fedezhetünk fel, mely a Duna—Tisza-közét további két félre bontja. Ezt nevezhetjük az Alföld eme részében a Duna—Tisza-köze gerincének. Ez a sarkantyú Rém és Jánoshalma között van. Borota és Mélykút között vonul tovább, Tataházát, Mátételkét és Bácsalmást a nyugati, Kunbaját a keleti vízgyűjtő területre különítve el. Mindkét vízgyűjtőből több folyócska indul. Ezek ma már csak a belvizekből táplálkoznak, de egy előbbi korszakban távolabbi vidékekről is kaptak eleven vizet s jelenlegi mélymedrű völgyeiket ekkor alakították ki. A Duna számára gyűjt a két Kígyós. Katymár és Regőcze között egyesülnek. A nyugati ág nem sokkal kisebb, mint a keleti. Ez előbbi Rém határában ered s délnek tartva, Felsőszentiván mellett halad el Bácsbokod felé. Közben balról felveszi a Csávoly felől érkező Barát. Bököd és Barsod között egy újabb rövid eret véve fel, Regőcze fölött találkozik a Nagy Kígyóssal. Ez utóbbi Borotánál ered két ágból. Tataháza és Mátételkénél oldalágat vesz fel, hogy Bácsalmásnál további oldalággal gyarapodjék, Madarasnál a Telecskai domborulat alá kanyarodjon és Katymár mellett, Regőcze közelében, a bácsszentgyörgyi határban egyesüljön a Vaskút—Gara völgyéből érkező Salétrom-tó vizével és Hercegszántónál hagyja el az ország területét. A keletre, a Tiszába tartó vizek közül kettő alkot önálló rendszert. A Sebes-ér az egyik. Ennek völgyében épült Mélykút és Kúnbaja, valamint a két Csikéria. A másik a Körös-ér. Terüli
