Solymos Ede: Jelky András a hiteles adatok fényénél - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 1. (Baja, 1957)
ezután bevonta a vitorlát s e munkája közben a hajó korlátján áthajolt a víz fölé. Ez a testtartása egy szempillantás alatt arra ösztönözte Jelkyt, hogy ragadja meg a jó alkalmat és szerezze vissza szabadságát. Megragadta hát a lábánál fogva és a tengerbe lódította. A felügyelő egy ideig vergődött a hullámokban, aztán, minthogy úszni kitűnően tudott, igyekezett felkapaszkodni a hajóra. Igen, de Jelky kést rántva, úgy tett, mintha el akarná metszeni a két kezét. Amivel arra kényszerítette, hogy tegyen le szándékáról és a part felé ússzon tovább. Erre a török gyerek, aki még a hajón volt s attól félt, hogy most reá kerül a sor, Jelky lábához vetette magát és megfogadta, hogy szolgálni fogja és hü lesz hozzá. Jelky megnyugtatta és kedvező szélnek fordította a hajót.” „Hét nap és hét éjszaka vitorláztak így mindig egy irányban kitartó, kedvező széllel s ez idő alatt egymást váltották fel alvásban és őrködésben. A nyolcadik napon megpillantottak egy nagy hajót. Jelky kalózhajónak nézte és nagyon megijedt. De mikor közelebb jutottak hozzá és látta, hogy keresztény hajó, mindketten fölemelték a kezüket és segítségért rimánkodtak. A hajórói integettek és jelt adtak nekik, hogy vitorlázzanak közelebbre. ök szót fogadtak, szerencsésen fel is vették őket a hajóra, Jelkyt pedig besorozták a matrózok közé. Portugál kereskedelmi hajó volt és Makaóba tartott, néhány hónap múlva, 1757 május havában szerencsésen be is futott Makaó kikötőjébe.” „Ez a Kína legszélső határán lévő város a portugáloké, akik jelentékeny kereskedelmet űznek ott. Jelky, mikor odaérkeztek, megköszönte a hajókapitány jóságát, hogy megmentette a nyilvánvalóan halálos veszedelemből és nemcsak hogy engedelmet kapott tőle, hogy oda menjen, ahová akar, hanem kapott tőle még nyolcvan spanyol pénzt azért a fregátért, mellyel visszaszerezte szabadságát. Ugyanabban a kikötőben horgonyzott egy kínai hajó is, mely Kantonba, a sinai birodalom híres városába volt indulandó és Jelky megegyezett a kapitányával, hogy tizennyolc spanyol pénzért az őt is magával viszi. Most már csak a török gyerekkel volt baj. Az sírva kérte, hogy ne hagyja el. Csakhogy a kínaiak semmiképpen sem: voltak hajlandók azt is a hajóra venni. Jelky tehát eladta a fiút hatvan spanyol pénzért a portugáloknak.” 6