Solymos Ede: Jelky András a hiteles adatok fényénél - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 1. (Baja, 1957)
emberek fegyvert ragadtak, de a törökök minden oldalról körülvették, megtámadták és fegyverök erejével hatalmukba ejtették a hajót, az ellenszegülőket lekaszabolták, a többieket pedig, köztük Jelkyt is, rabul ejtették. A martalócok minden készleten, eszközön s magukon a foglyokon is megosztozkodtak és Jelkyt a kisebbik hajók egyikére vitték át, huszonnégy evezőpad volt azon a hajón, mindegyik pádon tizenkét ember evezett.” „Hét álló hétig volt Jelky a hajón s ez időnek eltelte után olyan országba érkezett, mely, minthogy a török szót nem értette, ismeretlen előtte máig is. Ott a többi fogollyal együtt egy népes városba vitték és eladóra állították ki a vásáron. Az ő vételárát nagyobbra szabták, mint a többiekét, amiatt aztán nem is akadt vevője. Mert a kalózok szemügyre veszik a foglyok kezét s azokat, akiknek kérgesebb tenyere, bőre van, olcsóbb áron adják el. Ellenben az ő árát, minthogy kezeinek puhább bőre miatt őt nemesebb származásúnak ítélték, magasabbra szabták a többiekénél.” „Jelkyt ezután egy Bachna nevű másik tengerparti városba vitték, ott aztán egy török nemes úrnak adták el. Ez annak előtte maga is kalózkodással foglalatoskodott, de öregségére nyugalomba vonult. Jelky tehát rabszolgasorban élt ennek a török nemesnek a házában, aki mégis jó és barátságos ember volt és három hónapig oly szelíden bánt vele, hogy alig érezte volna rabszolgaságának terhét, ha a rabszolgák felügyelője, szigorú és durva ember létére, gyakran kissé kellemetlenebb módon nem bánt volna vele, mint többi társával a nyomorúságában. A ház ura majdnem minden héten áthajókázott a szomszédos szigetekre s olyankor halászattal szokta elűzni unalmát. Erre a szolgálatra mindig Jelkyt vette maga mellé. Megparancsolta egyszer, hogy szereljenek fel egy fregátot és vegyenek fel néhány napra való rizsát, kávét, vizet és egyéb enni-innivalót — de estefelé, mikor már készen álltak az indulásra, egy környékbeli török nemes másnapra látogatóba jött és ebédre jelentette be magát a ház urának. A rabszolgafelügyelő tehát maga volt kényteln Jelkyvel meg egy török gyerekkel együtt hajóra szállni azzal a rendelkezéssel, hogy halat szerezzen a vendégségre. Mikor a parttól már meglehetősen messze jártak, megparancsolta nekik, hogy vonják fel a vitorlát és minden igaz ok nélkül ütlegelni kezdte Jelkyt. ö maga 5-
