Solymos Ede: Jelky András a hiteles adatok fényénél - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 1. (Baja, 1957)

mályos származást.” ügy látszik, a kutatás nem járt eredménynyel, mert további pozitív adatokat a levelezésben nem találunk.

Elérkeztünk ismét a név problémájához. Már eddig is többször láttuk, hogy Jelky neve különböző formában fordul elő. A családi adatok kutatásánál is ez volt a legnagyobb nehézség. Az anyakönyvekben „Jelky” alakban mindössze egyszer fordul elő, akkor is csak lapszéli jegyzetben, éppen a végrendeletből is ismert mostohanyja, Jelka György özvegye, Kordula halálakor, 1804 március 24-én (106 éves volt). 1806-ban Metzler Ignác menyasszonya Jeleky Anna, ki később Jel ki Anna néven szerepel. Innét visszafelé lehet gombolyítani a fonalat, a Jelky név különböző alakjainak kibogozásához.

Az első előfordulás 1721-ből Jelka, majd sorrendben Gtjulko, Gilko, Gylka, Gilka, G hike, J ül ka, Ilka, Jilka. 1741-tői rendszeresen Ilka, míg a múlt század elején megint Jelka, Jeleky és Jelky.

A család neve a sokféle írásmód ellenére is valószínűleg eredetileg Jelka — Jilka lehetett, az első és utolsó anyakönyvi bejegyzés is így említi. A céhkönyvekben, ahol a családfő mint céhmester sajátkezű bejegyzéseket is eszközölt, a Jilka név mellett az Ilka név is használatos. Ez utóbbiakat találjuk a magisztrátusi jegyzőkönyvekben is.

A név alapján a családot kéziratában még cseh eredetűnek tartja Borsay. Cseh nyelven jelka —^zarvas ünőt, jil—agyagot, jilek, melynek egyik ragozott alakja jilka agyagocskát jelent. Abban az időben — kétszáz évvel ezelőtt —, a cseh nyelv a ,,j” mássalhangzót ,,g”-vel írta, így Jiskra helyett Giskrát, Jeremiás helyett Geremiást, Jilka helyett Gilkát írt. Innen származhatnak a Jilka névnek Gilka, Gylka, stb. alakjai. Később, úgylátszik, megváltoztatta véleményét — feltehetőleg a polgármester már idézett „nemzeti” álláspontja miatt —, mert a Bácskai Újságban már a család magyar voltát bizonygatja, mondván: a család eredeti neve az Ilona név becézett alakja, az Ilka volt Ennek bunyevác megfelelője a Jelena, illetve Jelka, így nem csoda, ha a dalmata szerzétesek Ilka helyett Jelkát anyakönyveztek, mintahogy sok példa van arra, hogy idegen nyelvű plébánosok eredeti magyar neveket alaposan eltorzítva írtak be.

21