Szakál Aurél (szerk.): A Jászkunság 1699-ben - Thorma János Múzeum könyvei 42. (Kiskunhalas, 2017)

Johann Christoph Franz Pentz: A Jászkunság összeírása - Nagykun kerület

Móric (Morics) puszta falu összeírása [256-258. o.]

Kőből épített temploma van. Kelet felé Marjalaka (Marialaka) egy órányira fekszik. Erre inkább mocsaras vizek vannak nádassal, mint szántóföldnek alkalmas talajok és jó rétek. Nyugaton, Csorba irányában a határai háromnegyed órányira húzódnak néhány jelentéktelen mocsárral, ám túlnyomórészt szántóföldnek való, jó talajjal. Hasonlóképpen ilyen távolságban vannak a határok Fegyvernek felé, s itt mindenütt szántóföldnek alkalmas, jó a talaj. Északon a határai félórányira, Turgonynál (Turgon) húzódnak, kevés mocsárral és nádassal, leginkább azonban szántóföldnek való, jó talajjal.87

1577-ben még 10 gazda lakott itt, a többiek a törökök mértéktelen sanyargatása elől elmenekültek. Akkoriban Egerbe, a királyi provizorátusnak az alábbiakat adták:

Szent György ünnepére

4 forint

4 dénárt

SzentJakab "

3 "

53 1/2 "

Szent Mihály "

4"

4

Pénzben a téli robotért

4 "

4

Királyi dikába

10 forintot

Akóba:

Búzanegyedet

14

Arpanegyedet

14

Pint vajat

4

Juh-és tehénsajtot

4

Nyáron robotot úgy teljesítettek, mint a többiek.

[A törököknek:]

A törököknek tegzespénzt Szent Jakabkor 36 forintot

Balaszentmiklósra (Bala St. Miklós) 16"

A török császárnak 45 "

Szablyapénzt 24"

Pint vajat 16

Hasonlóképpen pint vajat Ászán basának 8 Ezenkívül búzát 16 kilát

Árpát 16 "

És két hízott marhát.

87 Ugyancsak téves megállapítás. Kunhegyes Bánhalmától északkeletre van.

73