Szakál Aurél (szerk.): A Jászkunság 1699-ben - Thorma János Múzeum könyvei 42. (Kiskunhalas, 2017)
Johann Christoph Franz Pentz: A Jászkunság összeírása - Nagykun kerület
Madaras falu összeírása [259-260. o.] Itt először október közepe után telepedtek le az emberek, mintegy 30 jó gazda, mivel termékeny a földje és jó az elhelyezkedése, [noha] a folyó 1699. év említett október hónapjának 10-éig még senki sem lakott itt. Nagy mocsara van, amely a Tisza kiöntésekor még inkább megnövekedik, s itt fa helyett a nádat és a nádast használják (fűtésre). Keleten Gacsával (Gatsá), dél felé Kápolnással (Kapolnas) és Fábiánkával (Fabyanka), nyugaton Tomajjal és Szentimrével (St. Imre), északi irányban Szentimrével (St. Imre) és Gacsával (Gatsa) félórányira határos. 1577-ben 18 gazda lakott itt, akik Egerbe, a királyi provizorátusnak adót fizettek: Szent György ünnepén 4 forint 40 dénárt Szent Jakab " 3 " 85 " Szent Mihály " 4" 40" Téli robotpénzt 4" 40 " Királyi dikába 18 forintot Akóba: Búzanegyedet 15 Arpanegyedet 15 Pint vajat 8 Juhsajtot 4 Tehénsajtot 4 Szolgálatot és robotot nyári időben mindig akkor kellett teljesíteniük, amikor kívánták és megparancsolták. [A törököknek:] Báli agának Szentmiklósra (St. Miklós) Pint vajat A török császárnak Szablyapénzt 230 forintot 20 46 forintot 40 " 74
