Sümegi György: Kiskunhalastól Nagybányáig 2. - Thorma János Múzeum könyvei 41. (Kiskunhalas, 2016)
I/2. Özv. Thorma Jánosné Kiss Margit levelezéséből
1/2. ÖZV. THORMA JÁNOSNÉ KISS MARGIT LEVELEZÉSÉBŐL 26. Mangáné Heil Olga: Thorma dokumentumok Az alábbiakban közreadott dokumentumok az egykori Nemzeti Szalon irattárából valók, és azzal együtt kerültek a Művészettörténeti Dokumentációs Központ gyűjteményébe. Ennek a mennyiségben is jelentős, forrásértékét tekintve pedig kétségtelenül fontos dokumentum anyagnak a közreadása a Művészettörténeti Dokumentációs Központ ötéves tervének egyik célkitűzése. Fontosságát aláhúzza az a tény is, hogy az Országos Levéltárat ért károsodások éppen a modern magyar művészet forrásanyagát kevesbítették. A Nemzeti Szalon feldolgozott irattárának a részletekben való közlése hézagpótló értékű lehet még akkor is, ha csak töredékesen, egy-egy részletkérdésben tárja fel a két világháború közti évek, vagy a második világháborút követő esztendők művészeti eseményeit. Jelen közleményünk Thorma János 1939 telén rendezett hagyatéki kiállításának történetét, a kiállítás megrendezésének körülményeit ismerteti. Értékelés és részletesebb kommentárok nélkül való közlését, úgy véljük, kellőképpen megindokolja az a tény, hogy az iratok önmagukban, megjegyzések és magyarázatok nélkül is világos, a korszakba jól beilleszthető helyzetképet tárnak az olvasó elé. Pusztán csak emlékeztetőül utalunk itt Réti Istvánnak a Magyar Művészet 1938-as évfolyamában megjelent, közismert cikkére melyben „Három magyar festőzseni, három szép úri magyar emlékének” gyújtott lángot. A három festő egyike Thorma János volt. A jó barát szívéből fakadt lelkesedés és az emlékkiállítás létrejöttét kísérő tények közt kiáltó ellentétre bukkanunk. Legalábbis erről győzhet meg bennünket az a tény, hogy a festő özvegye adósságokkal terhelve, újabb és újabb, olykor nevetségesen csekély kölcsönökre kényszerítve küzd, hogy a kiállítás megvalósuljon. Az 1939 decemberében megnyílt hagyatéki kiállítás viszonylag teljességében mutatta be Thorma János életművét. Szerepeltek e kiállításon olyan közismert művek, mint a hatalmas méretű, keletkezésének története miatt már szinte legendássá vált Talpra magyar, a Szenvedők, a Kocsisok közt, a kiállított művek többsége azonban 1920 után, Thorma János alkotóidejének kései szakaszában keletkezett. Az emlékkiállítás előkészítésével és rendezésével kapcsolatos levelezésből éppen erre a kései korszakra kapunk megbízható adatokat. Az itt közreadott levelezés egy, a következő esztendőkben kidolgozásra kerülő Thorma monográfia forrás anyagának is részét képezi. A közleménybe foglalt iratok a Művészet- történeti Dokumentációs Központban 6/5062-5/5145 leltári számok alatt találhatók. M. Heil Olga • MTA MTKI MDK-C-1T217 - a külön nem jelölt levelek és Mangáné Heil Olga dolgozata is ugyanebben a gyűjteményben, ugyanezen leltári szám alatt találhatók. A levelek végén zárójelben közölt információk Heil Olga megjegyzései. 37
