Sümegi György: Kiskunhalastól Nagybányáig 2. - Thorma János Múzeum könyvei 41. (Kiskunhalas, 2016)
I/1. Thorma János
nék, kell, hogy egy pár szót feleljek kedves leveledre, amely roppant frissen és világosan meg volt írva. Tudom én már régen, hogy mi a te, vagy inkább a ti álláspontotok Benczúrral szemben, és ezt az álláspontot sem nem érintettem, sem nem értettem az én levelemben. Én csak azt akartam bizonyítani, hogy azok a mesék, Benczúrnak ellenetek való ellenséges álláspontjáról, nem igazak. Hogy ez a tény nem változtat semmit azon az elvi ellentéten, amely köztetek fennáll, az természetes, de így a harcból legalább a gyűlölet ki van zárva, és ez az én törekvésem. Hiszen most már úgy is a legközelebbi időben megváltoznak ezek a dolgok, egy művészeti ankét legközelebb össze lesz híva Wlassics által, (aki nagyon buzgó) ahol a szükséges reformok meg lesznek állapítva, és ahol az école libre eszméje győzni fog, mert legtöbben ezen a nézeten vagyunk, és pedig úgy, amint ezt Szinyei Merse bátyánk már régen beadta. Most tehát itt a Reformok ideje, és egyúttal rátérek arra, amit Hockról írtam múlt levelemben. Mi akárhányan is vagyunk, semmi szín alatt nem fogunk belemenni Hock Reformtervébe, mert azok sületlenségek, egy rosszul informált, nagy tehetségű, de igaztalan és erőszakos laikus kapkodásai. Te azt írtad múlt leveledben, hogy Hockhoz semmi közötök, helyes, miután te mondod, menten meg is vagyok győződve, hogy ez így van. Ámde Hock nyíltan az újságban rátok hivatkozik, és a ti nevetekkel erősítve az ő reformtervét, de miután írtad, hogy nem vagytok Hock hívei, hát mondjátok meg nyíltan a véleményeteket, (akármilyen is legyen az) hadd világosodjék és tisztuljon a helyzet. írjátok véleményeteket Csókhoz, mert nekem, sajna, el kell mennem Itáliába. Ölel igaz barátod Fadrusz • a Fadrusz által említett, hozzá írt Thorma levél nem maradt fönn. • Benczúr Gyula (1844-1920) festő, a magyar történeti festészet egyik képviselője, 1876-től a Müncheni Akadémia tanára, 1883-tól a Mesteriskola igazgatója, a konzervatív művészképzés sokat támadott alakja • école libre (fr.): szabadiskola • Szinyei Merse Pál (1845-1920) festő, a Műcsarnok 1896-i kiállításán elsöprő sikert aratott a Majális című képe. Képviselőként tervezetet nyújtott be, és interpellált (1896-97) a képzőművészeti felsőoktatás megreformálása érdekében. 1905 decemberében kinevezték az Országos Magyar Mintarajziskola és Rajztanárképző igazgatójává • Hock János (1859-1936) katolikus pap, politikus, író. Többször írt a nagybányaiakról (Nagybánya - előre! Magyarország, 1897. nov. 20. In: Nagybányai sajtó 1. 47-51., lásd még: 88-92., 191 -193.). A Művészeti reform (Bp., 1898) című könyvével a felsőfokú képzőművész képzésről kialakult diskurzusba próbált bekapcsolódni. Fadrusz ezt nevezi reformnak a levelében. Soós Gyula: Fadrusz János. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Bp., 1961.85. 4. Az aradi kivégzés utolsó szemtanúja. A nyolcvanéves Herold Alajos Arad tőszomszédságában, a Maros túlsó partján levő Zsigmondházán él egy tiszteletben megőszült polgár, a nyolcvanhárom éves Herold Alajos, aki utolsó, életben levő szemtanúja a magyar szabadságharc leggyászosabb momentumának, az aradi vértanúk kivégzésének. Egy darab história él még ennek az aggastyánnak érző szívében, csudálatra méltóan friss emlékezetében, s a szomorú évforduló alkalmával időszerűnek, sőt szükségesnek is véljük az ő visszaemlékezéseinek följegyzését, mert sem az egykori följegyzések (Sujánszki Euszták minorita atya naplója), sem az ennek nyomán művészi ihlettel megfestett kép 13
