Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Néprajz - Küllős Imola: Egy halasi rabló, „Híres Benke Kotsis Pál Nótája”
476 Küllös Imola századi közköltési motívumot idéz. Az utolsó sorok (115-120.) viszont a kortárs moralizáló hírversek, ponyvák szemléletmódját és hangütését imitálják. Az ének néhány szakaszát (összesen 23 sorát)27 a pontos lelőhely megnevezése nélkül, modernizált átírásban közölte Nagy Czirok László, aki, mint már idéztem, a kiskunsági betyárok között első helyen említette Benke Kocsis Pált.28 Szövegközlése apróbb betű- és szóeltéréseket mutat a kéziratos változathoz képest — például a Sebestény nevet következetesen Sebestyénnek írja —, de a betű és szó szintű eltérések fakadhatnak tudatos , jobbító” szándékából is. Meglepőbb viszont, hogy az idézett 20 + 3 sor tematikusán koherensebb, mint az általam megtalált kéziratos változat. Az önkéntes néprajzi gyűjtőből muzeológussá lett Nagy Czirok átkötő szöveggel, illetve kommentárokkal fűszerezve a következő sorrendben „idézi” a rabló Benke Kocsis Pál nótáját, a fentebb bemutatott kéziratos változattól eltérően 4 soros strófákba tördelve a versszöveget: 1^; 115-116 + 119-120; 43-44 + 48^19; 74-75 + 109-110; 105-108. A 102—104. sort utolsóként idézi, s előtte ezt olvashatjuk: „Ez a rigmus (!) a társáról is megemlékezik néhány sorban”29 Felvetődik a kérdés: vajon az idézett szakaszok sorrendje is Nagy Czirok László egyéni, értelmező leleménye? Vagy a Juhász László-ék-be feljegyzett szöveg egy ismert lokális ballada30 emlékezetből felidézett változata, amely korántsem a megtörtént események sorrendjében adja elő a két rabló gaztetteit? A kéziratos verseimben szereplő dátum az ítélet-végrehajtásnak (esetleg a büntetőper lezárásának?) időpontját rögzíti, de különböző nótarészletek (hasonló témakörben), már évekkel korábban is keringhettek a helyi hagyományban. A hírversszerű énekszöveg azzal az életrajzi mozzanattal kezdődik, hogy Benke Kocsis Pál a halasi fogdából egy „ásott ablakon” lyukon megszökik. (Vajon ez melyik rablása után történt?) Szökését elősegíti és megkönnyíti patrónusa és orgazdája, Kamhel Jóska, egy tekintélyes és vagyonos halasi szenátor fia. Először az ő házának pincéjében rejtőzik el, majd egy időre egy Cseh János nevű polgárnál húzza meg magát, végül Kamhelék harkai majorjában tűnik el a halasi hatóság szeme elől. A vers folytatása a különböző helyszíneken elkövetett rablókalandokat sorolja, mintha csak egy bírósági tárgyalás vádpontjait hallanánk (40-45. versszak), majd a „szembesítés” következik. Megszólal a két rabló (Kotsis Pali és Sebestény Mihály), majd támogatójuk, orgazdájuk Kamhel József is. Utolsó közös gaztettük a félegyházi városi kassza kirablása lehetett. Nagy Czirok idézi azt a levélrészletet, amelyben Félegyháza tanácsa és bírája kéri a halasi tanácsot, hogy kárenyhítés céljából elárvereztethesse a betyárok lefoglalt Jószágait”:,, hogy ha ne talán eők ezen Vidéket most végképen elhagyva örökre eltűnnének, le foglalt Jószágok azon esetre kárjainkat legalább egy részecskéjében indemnitálnák'1-----jószágokat haladék nélkül leendő pénzre fordításokat licitáció által meg engedni kegyessen méltóztassék. ”32 Bánkiné Molnár Erzsébet történész-levéltáros kérésemre fényképeket készített a félegyházi tanács Protocullumaimk néhány oldaláról, amelyek a városi kassza 1817. október 6-áról 7-ére virradó éjjelen történt feltörésére és a hónapokig tartó nyomozásra vonatkoztak. (7. kép.) A hivatalos iratokból az nem derült ki, hogy mikor fogták el a tolvajokat, de egy 1818 februári bejegyzés szerint Kotsis Pali akkor már Félegyházán raboskodott, majd onnan is megszökött. Cimboráját és tettestársát, Sebestényt valószínűleg nem is tudták kézre keríteni, mert róla nincs nyom a tanácsülési jegyzőkönyvekben. Arról viszont van, hogy mekkora pénzösszeget találtak náluk, s azt a félegyházi tanács mire fordította.33 Bánkiné tájékoztatásából az is kiderült, hogy a hivatalos iratokban van ugyan egy jelzet a Körlevelekhez (Benke Kocsis Palkó rabló megszökése Sebestény Mihállyal, F 19 Pr.2 P62 /1818), de maga a dokumentum már nincs meg Félegyházán. Esetleg a halasi körlevelekben (természetesen más jelzet alatt) vagy a Szolnoki Levéltárban, a Kiskun kapitánysági iratok között keresendő, ugyanis a Kiskun kapitányság tör
