Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)

Néprajz - Küllős Imola: Egy halasi rabló, „Híres Benke Kotsis Pál Nótája”

Egy halasi rabló, „Hires Benke Kotsis Pál Nótája”

471

A még nem kellően letisztult formájú, 2-3 soros, eredetileg is számozott szakaszokba tördelt, többnyire 12 szótagos, páros rímü tolvaj ének szemmel láthatóan több különböző szövegből van összedolgozva (kompilált) és befejezetlen. Tolihibáiból, a szóáthúzásokból és az elvétett strófaszámozásból úgy tűnik, mintha sebtiben vagy emlékezetből vetették volna papírra (vö. 53-55. versszak). A címben szereplő dátum talán a bírósági ítélet, esetleg a kivégzés napjára utal, tehát az eredeti alkotás készülhetett a börtönben, pontosabban: a raboskodó tolvaj nevében, annak „búcsúdalaként” is. Sajnos hiába kerestem kortárs vagy későbbi változatát a halasi, illetve alföldi kéziratos és népköltési gyűjteményekben19 - egyelőre nem találtam.

Híres Benke Kotsis Pál nótája, die 8 április 181820

1. * Micsoda város ez, talám Halas város,

Kinek az ajtaja már mindenkor záros?

2. * Kotsis Pál az nevem, tudja azt a Kúnság,

A Bartsik fiskális és többi uraság.

5 3. Felhívtak engemet a városházához,

Mindjárt parancsolja a bíró s nótárus:

4. ,, Kotsis Pált csukják bé a setít tömlöcbe,

Kezeit, lábait vasakba tegyék bé! ”

5. A setét tömlöcbe ’ csak egyedül voltam,

10 Abban magánosán csak így gondolkoztam:

6. „Ki kéne ezt ásni, ki kék innen menni,

A Bársony lovamra fel kellene ülni! ”

7. „József úr, barátom, ki hozzám jó voltál,

Azért rabságomon rólam gondolkodjál!

15 8. Vagyon a házadnál egy meszely pálinka,

Egy-kétforint bankó a strázsa markába!”

9. Mikor kitekintek ásott ablakomon,

József urat akkor strázsa mellett látom.

10. Akkor ásott ablakomon csakhamar kibújtam,

20 Kamhel háza felé csakhamar szaladtam.

11. József úr azt tudta, hogy én még benn vagyok,

Köhent kettőt-hármat, hogy én elmehetek. 12

12. Akkor pedig már én a házánál voltam,