Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Néprajz - Küllős Imola: Egy halasi rabló, „Híres Benke Kotsis Pál Nótája”
472 Küllős Imola Katicának„ Kedves, kis galambom! ” - szóltam, 25 13. „ Vajon hová bújjak? Vége életemnek, Mert ha megtalálnak, bizony agyonvernek. ” 14. ,, Kedves, édes bácsi, kinyitom a pincét, Húzza kend bé magát a nagy hordók kézé!" 15. 30 József úr azt tudta, hogy a Pali mégyen Harkai puszta felé, vagyon már most könnyen. 16. Mikoron József úr a házához éré, Hogy a panaszt nyújtsa az feleségének: 17. „Hát, nincs itt a Pali, nem látta azt senki” — Felesége mondja: „Nem volt itt ma senki. ” 35 18. Mikoron Károly úr eztet észrevette, Ilyen szóval mondja:,,Disznó teremtette!” 19. Ballag már a csillag az ivókút21 felé, Károly úr is ballag városháza felé. 20. 40 Örvendetes hírt mond elsőbb Kármány úrnak,22 Azután beszéli a többi uraknak, 21. Azután egy vagy két tanácsbeli úrnak, Elvégzi, hogy reá félre harangozzanak. 22. Verik már a dobot, félre a harangot: ,,Benke Kotsis Palkó, itt van a halálod!” 45 23. Azonba ’ Katica szalad a pincébe: „ O, én édes bácsim, innen elmenjen ke ’d, Mert az uram atyám városházához ment! ” 24. Keresi a népség szoros számadással, A várost is járják lovas katonákkal. 50 25. A Kamhel háza is most borult bé gyászba, Temérdek sokaság áll az udvarába ’. 26. Kamhel Károly fia kigyön a szobábúl, Azt mondja: „Nem kell itten lármázni, Mert nem jó lesz abból! ”
