Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Régészet - Somogyvári Ágnes: Középső bronzkori településrészlet Hajós-Hilden
Középső bronzkori településrészlet Hajós-Hilden 37 Fazekak A gödrökből előkerült és a szórványként összegyűjtött anyagban van néhány fazékként azonosítható töredék is. Ilyen a rövid tölcséres nyakú töredék, peremből induló szalagfüllel (/. tábla 1.). A fazék testét bekarcolt függőleges hullámvonalak díszítik. Hasonlóan az előzőhöz, a perem alól indul a másik fazéktöredék hálószerű díszítése is (V. tábla 41). Az ilyen típusú, az egész edénytestet beborító díszítést a nagyobb tárolóedényeknél már áttekintettük. Az ott leírtak vonatkoznak az ilyen módon díszített fazekakra is. Két fazék töredékén a perem alatt bevagdalt bordadísz figyelhető meg (VII. t. 9, 11.). Ez általánosan használt díszítőelem a kultúrában. Bögrék A leletanyagban néhány bögre töredéke is megtalálható. A töredékek nagyobbik része kisebb-nagyobb kónikus hastöredék volt, de három töredékes bögre is előkerült. A bögrék közül egy volt díszítetlen, a többinél megfigyelhető volt valamilyen díszítés. A díszítetlen bögre tölcséres nyakú, kettőskúpos testű és hangsúlyozott hasvonalú volt. Szalagfülének hasra támaszkodó csonkja maradt csak meg (III. tábla 1.). A bögre testfelépítése nagyon hasonló az ún. csőri típusú bögrékhez.46 Ezeknek a bögréknek a füle nem a peremből, hanem a perem alól indul és a hasat általában koncentrikus körminta díszíti. A hajósi bögre esetében a fül indítása nem állapítható meg és díszítés sincs az edénytesten. Hasonló, díszítetlen bögrét, valamint egy töredékes, a csőri típusú bögrék jellegzetes koncentrikus körmintájával díszített darabot ismerünk a felgyői temetőből.47 Előkerült egy olyan kis bögre töredéke is, amelynél a pontos edényformát nem lehet rekonstruálni, de díszítése ugyancsak a mészbetétes kultúra hatását tükrözi. Peremét bevagda- lással, nyakát bevagdalással és pontkörökkel, vállát vízszintes bekarcolással díszítették (I. tábla 5.). A mészbetétes kultúra kerámiái között találjuk meg annak a kis bögretöredéknek az analógiáját is, melynek nyakrésze középen kissé megduzzad, peremét szakaszosan rövid függőleges bevagdalások díszítik, nyakrésze beböködött pontokkal díszített (VII. tábla 11.). A mészbetétes kultúra fiatalabb fázisában a dél-dunántúli csoportban fordul elő.48 A kiegészített, tölcséres nyakú és gömbös hasú bögrén szimmetrikusan elhelyezett díszítés található. A Vatya-kultúra életének teljes időtartamában megtalálhatóak a jellegzetes díszítetlen, egyfülü bögrék. A díszítés a kultúra kései időszakában jelenik meg általában a hason. A tárgyalt bögrénél szimmetrikusan elhelyezve két-két ék alakú bevágás figyelhető meg a hason. Ilyen ék alakú díszítés található egy baksi tál peremén,49 valamint egy Alpáron előkerült tál peremén50 is. A feltárás területén szórványként került elő egy sekély, ferde kannelurával díszített hasú bögre (VII. tábla 21). Szalagfüle hiányzik, de a fülcsonkok állásából valószínűsíthető a perem fölé emelkedő fül. A bögreforma megtalálható a kultúra telepein és temetőiben, így Izsák II. lelőhelyen,51 az alpári telepen52 és Dunaújváros-Duna-dülő temetőjében.53 Az ilyen módon díszített bögrék ismertek a füzesabonyi kultúra területéről, többek között a Füzes- abony-Kettőshalom,54 vagy Pusztaszikszó temetőjéből.55 Korsók A feltárás során több vékony falú, fényezett felületű, díszített korsó töredéke is előkerült. Magát a teljes edényformát az előkerült töredékekből nem lehet pontosan rekonstruálni. Az egyik korsó töredékén, ahol a kettőskúpos testnek csak a felső része maradt meg, mészbetétes
