Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Régészet - Somogyvári Ágnes: Középső bronzkori településrészlet Hajós-Hilden
36 Somogyvári Ágnes súlyozásának. A két tálfazék legjobb formai analógiáját temetőkből ismerjük, Kelebiáról28 és Dunaújváros-Duna-dűlő korai koszideri korú sírjából.29 Tálak Több táltípus is előfordult a hajósi leletanyagban. Előkerült egy kelebiai típusú tál töredéke (II. tábla 3.). Ez a típus a Vatya III. időszak jellegzetes táltípusa, de a Vatya-Koszider időszakban is tovább él. A tálak jellemzője a körbeárkolt bütyökdísz és gyakori az egy szalagfül. A Hajóson előkerült töredéken nem figyelhető meg a bütyök körüli árkolás. Ugyanakkor megfigyelhető a tál másik jellegzetes díszítése, az árkolásra merőleges besimítások. A Hajóson előkerült töredéknél a bütyök alatt három függőleges besimítás indítása látszik. Bár a kelebiai típusú tálaknál szabályszerű a bütyök és a bütyök körüli díszítés kialakítása, de vannak eltérő kialakítások is. A Csanytelek-Paléról előkerült kelebiai típusú tálak egy részéről hiányoznak a bütykök, de megtalálhatóak a tál alját díszítő besimítások,30 ugyanez a díszítés figyelhető meg egy Felgyőn előkerült tálon is,31 ugyanakkor ismerünk csak bütyökdíszes, minden más díszítéstől mentes kelebiai típusú tálat is Dunaújváros-Duna-dűlő lelőhelyről.32 A feltárás során előkerült töredékek között félgömbös, behúzott peremű tálak töredékei is megtalálhatóak (7. tábla 7., III. tábla 7, 8, 9.). A félgömbös testű tálak a kultúra fazekasságában végig jelen vannak. Az előkerült táltöredékeken viszont megfigyelhetőek olyan megoldások, amelyek csak a kultúra életének kései időszakára jellemzőek. Az egyik töredéknél a behúzott perem mellett, egy nem túl gyakran alkalmazott megoldás is előfordul, a peremen vízszintes átfúrással kialakított fül (III. tábla 8.). Hasonló fülkiképzéseket találunk több Vatya III. korú temető leletanyagában, így Újhartyán-Vatyán,33 Lovasberény-Jánoshegyen,34 valamint Dunakeszin35 és a Budatétény-Növény utcai36 temetőben is. Ugyanez a fülkiképzés figyelhető meg a Velencefürdő-II. utcából előkerült csonkakúpos testű tálon is.3 A táltöredékek között található egy behúzott peremű, gömbszelet formájú tál, peremén vízszintesen kihúzott bütyökkel (III. tábla 9.) Az ilyen bütykös peremű táltípus a Vatya III - Vatya-Koszider időszakra jellemző. Pontos párhuzamait megtaláljuk az alpári leletanyagban,38 valamint az Alcsutdoboz-Csap- lári-erdő lelőhelyről39 közölt anyagban. A félgömbös testű tálakhoz tartozik az a kis töredék is, amelyet gazdagon díszítettek, peremét ferde bevagdalásokkal, az edénytestet pedig beböködésekkel és besimításokkal (VII. tábla 5.). Hasonló formájú és díszítésű táltöredékek kerültek elő Lovasberény-Jánoshegyen.40 Ugyancsak beböködésekkel díszítették a csonkakúpos testű, kihajló és enyhén hullámos peremű táltöredéket is (VII. tábla 6). Ez utóbbinak formai analógiája a baksi lelőhelyen előkerült, S profilú díszített tál töredéke.41 A 9. gödörben egy olyan tál töredéke volt, amelynek formai analógiáit a dunántúli mészbe- tétes kultúrában találjuk meg (VI. tábla 2). Kiss Viktória a mészbetétes kerámia kultúrájával foglalkozó könyvében a dél-dunántúli csoportnál, a fiatalabb fázis táltípusai között említ hasonló formát.42 Ez a tálforma megjelenik a mészbetétes kultúra hatását tükrözve a Va- tya-kultúra területén is a Vatya III. időszak leletei között, így a törteli temető 7. sírjából43 és a kelebiai temetőből44 is ismerjük. A kelebiai temető 2. sírjának tálján ugyanúgy megfigyelhető a vállon lévő vízszintes besimításokból és bevagdalásokból álló díszítés, mint a hajósi példányon. Mészbetéttel kitöltött díszítése van annak a táltöredéknek is, amelynek felületét vízszintesen besimított árkolással és függőleges rövid bevagdalásokkal látták el (I. tábla 4.). Hasonló tál került elő Csanytelek-Paléról.45
