Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Történelem - Magyary Ágnes: „Mely többet érne egy eposznál” Szilády János levelei Szilády Áronhoz 1853–1859
„Mely többet érne egy eposznál’ 285 azon leszek hogy haza jöj még a határ időig, de azt még egy kitsit későben tsak magával találtatom ki ha valami imi valód vóna vagy nekem vagy janinak ojan, hogy kézbe kerüljön hát tsak a káplán úrhoz tzimezd ő már Írásodat esmervén azon módón át adja isten veled édes lelkem maradtam szerető anyád MZS 17. Pest, 1858. november 17. Kedves bátyám, Áron! Te október 17-én írtad leveledet, én november 17-én válaszolok rá, te talán nem is szereted ezt; az accuratusságot50 mert nagyon lassú, hanem már híjába csak nyugodjál meg benne, mert a ki accuratus akar lenni, az nem hebehorgyáskodhatik. Különben nem csak szokásos pontosságom volt oka, hogy eddig várakoztam: hanem az is, hogy bizonyos hírt akartam azok felől tudni, melyeket tőlem kérdeztél. Most már csak az a malheurje51 mind a kettőnknek, hogy még most sem irhatok bizonyosat minden várakozásom dacára. Tudóstársasági nagy gyűlés még nincs, azt mondják, hogy a jövő hónapba lesz, de ez sem bizonyos. A múlt hétfőn Győri Vilmossal el akartunk menni a gyűlésbe, de Győri nem szabadulhatván tanítványától, elmaradt. Török úr kérdezgetted felöled, hogy imál-e már levelet, mit Írtál? stb. írod, hogy nála létedkor egykedvű volt, azt nem az éjszakai utazás okozta, mert ő neki az a természetes, semleges állapota, ha ebből kiesik is, többször süllyed alá komorságba, minthogy vidámságra emelkednék. Igen természetes dolog hogy elfajtázott, hisz angol a felesége. Miután engem otthon magamra hagytattok; beültem az én magános szobámba, ‘s mint egy Basilicus reggeltől estig nyúztam az Omodékat; egy hétig tartott ez a rendkívüli dolog idő, és egy hét eltelte után így kiálthattam fel: íme (enné meg a fene) elvégeztem, és még sincs vége. Megtettem t.i. a mit feladatul kitűztem, hanem midőn a vége meg volt, akkor meg az elejét nem találtam sehol, mert soha nem is csináltam meg, úgy gondolkodva, hogy azt mindenki tudja, a mit én elejének kigondoltam. Készitettem hát most már tüzzel-vassal az elejét, s a napokba kész is lesz, azután még egy simítást teszek rajta, és azután - ha az angyalok könyörögnek -, sem nyúlok hozzá többet. Karácsonykor - úgy hiszem - leküldhetem Aranynak. O hozzá félj öttömkor nem mehettem be, mert este érkeztem Kőrösre, s éppen már indultam, nem akartam Móric gazdájánál - noha nem mondhatom, hogy rosszul látott - alkalmatlankodni. Otthon létem alatt még egy néhány este becitáltattam, de nem sok időre, csupán egy pár jó szóra. Édesanyám a Móric zsidótól küldött egy levelet, miben Írja, hogy édesatyánk mintha egészen nyugodt volna, olyan jól emleget téged. Janka hölgy még nem ment férjhez, többet nem ír, a levél kurta lévén. Firdeuszit megrendeltem Pfeifemél már egy hét és cepelik Bécsből, nem tudom hány hét alatt ér ide, pedig már nagyon szeretném látni. Joó Pista irt levelet, míg otthon voltam, elküldeni nem akarom, miután nincs benne egyéb baráti nyilatkozatoknál, a határtalan szerelem különféle vallomásainál etc. Ha abban a rengeteg thecaban valami jó históriai actorra akadnál, írd meg, hátha hasznát vehetném. írj egyébb dolgokat is a német életről s miféle viszonyairól. Bajom semmi sincs, édes anyánknak megírtam, leveledből a megirandokat. S most már maradok szerető testvéred, János Sz. Lakásom ott van, hol tavai volt. Két nyúl utca 1. szám. 50 pontosság 51 malőr: kínos helyzet, kellemetlenség
